Képzettsége szerint is kereskedő, vagyis külkereskedő. Évekig dohánygyári képviselőként dolgozott, több mint 20 éve működtet trafikot a nyugati határszélen, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének alapító tagja. A Tobacco ezúttal Trajber Gábor dohánybolt-tulajdonossal beszélgetett.

Ha létezne a Guinness Rekordok Könyvében „Költözés” kategória, nem lenne esélytelen a bekerülésre egy budapesti, Kőbányán található dohánybolt, amelynek tulajdonosai négy évig vártak arra, hogy beköltözhessenek a régi üzlettől húsz méterre található, négyszer nagyobb új helyiségbe. Erről is kérdeztük a tulajdonost, Demeter Mihályt.

Az elektromos vagy elektronikus cigaretta immár a trafikok kínálatát is bővítheti. Azok, akik felvették a kínálatukba, és megfelelő vevőkört tudtak kialakítani, nem jártak rosszul. Szeretnénk ezzel a cikkel mindenkinek segíteni a törvények és rendeletek sokszor átláthatatlan útvesztőjében. Januártól sok minden változott, és ezek a változások érintik az elektromos cigaretta piacát is. Talán a legfontosabb változás, hogy az utántöltő folyadékok (e-liquid) január 1-től jövedéki termékként kezelendők. Nézzük, mit is értünk ezalatt.

Újlengyel ezerhétszáz lelkes falu, így csupán egy dohánybolt kapott koncessziót. A trafikot családi vállalkozásként működtetik, amolyan „família üzletközpont” részeként, ugyanis ugyanabban az épületben egy söröző és egy vegyesbolt is üzemel. Lauter Dávid viszi a trafikkal kapcsolatos ügyeket a cégben. A Tobacco Magazin ezúttal vele beszélgetett.

Egy a harminchárom érdi trafik közül, mégis valami nagyon különleges benne. Gondolhatnánk a lenyűgöző pipadohány-választékra is, de a még ennél is nagyobb ritkaság első pillantásra nem észlelhető. Ugyanis a dohánybolt pultja mögött álló házaspárra gondolunk: a koncessziótulajdonos Pazár Gábornéra és férjére, Pazár Gáborra, akiket a dohány füstje már évtizedekkel ezelőtt megcsapott. Dolgoztak külföldön és itthon, jelenleg egy érdi trafik pultja mögött állnak, és elégedettek.

Egy fiatal pár Kiskunfélegyházán néhány éve, minden kereskedelmi tapasztalat nélkül azon törte a fejét, mihez kezdjen, milyen közös vállalkozásba fogjon, amivel megkereshetik a kenyerüket. Épp kapóra jött a koncessziós pályázat, gondolták, belevágnak. Három trafikot céloznak meg, ebből egyet sikerült megnyerniük. Teljesen új terület volt ez a számukra, az évek során beletanultak. Ma ők üzemeltetik a város egyik népszerű dohányboltját. A Tobacco ezúttal Vereb Nikolettel és Palásti Sándorral beszélgetett.

Október 23-án miniszteri elismerő oklevéllel díjazták az ND Nonprofit Zrt. két kollégáját 2012 óta végzett munkájukért, amely hamarosan pluszfeladatokkal egészül ki. A dohányzás visszaszorításáról szóló egyes törvények közelmúltban ismertté vált módosítási terve törvényi szintre emeli azokat a tevékenységeket, amelyekkel a Zrt. foglalkozik. Andrásik Sándorné, Gabriellával és Fekete Istvánnal a közelmúlt fejlesztéseiről és az előttünk álló változásokról is beszélgettünk.

A Dohánymúzeum rovat előző kettő, a szivarozás magyarországi történetét bemutató cikkével eljutottunk egészen a rendszerváltás idejéig, amikorra a hajdanán szinte végeláthatatlan termékválaszték mindössze hét fajtára zsugorodott.

Testvérlapunk, az Élelmiszer szaklap „Az Év Boltja 2016” versenyén dohánybolt kategóriában az egyik közönségdíjat egy hódmezővásárhelyi trafik nyerte el. A Tobacco ezúttal a mindössze tizenöt négyzetméteren, a Síp utcában, klasszikus szakboltként, családi vállalkozásként működő üzlet tulajdonosával, Lukács Juliannával, és a társként szintén a boltban dolgozó lányával, Micziz-Belovai Viktóriával beszélgetett.

Tiszacsege – kisváros a Szőke Tisza partján. Három dohánybolt működik a településen. A Tobacco ebben a hónapban az egyik trafik tulajdonosával beszélgetett. Tóth Zoltán – amint lapunknak elmondta – „több lábon áll”, főállásban pedagógusként dolgozik, vállalkozása a dohánybolt mellett horgászboltot, vendégházat, csónakkölcsönzőt és fagylaltozót is üzemeltet.

Nemrégiben rendhagyó e-mailt kapott a Tobacco szerkesztősége. A bajnai „trafikos lányok” írták, hogy közeledik a tulajdonos születésnapja, és meglepetést szeretnének neki szerezni – mégpedig egy Arcok a pult mögött interjúval. Lapunknak megtetszett az ötlet, így született az alábbi interjú Ágoston-Fejes Vazullal.

Mindössze hetven métert kellett költözni, mégis az egyik világból egy másikba csöppenünk. Az Arany János utcai metróállomás földszintes üzletsorából a közeli Bank utcába, egy egykori bank patinás épületébe települt át a régi dohánybolt. A forgalom erősen megcsappant, a trafik viszont nagyon szép, és a korábbinál jóval tágasabb. A tulajdonossal, Polovits Györggyel beszélgettünk.

Kereskedelmet tanult, ezen a területen dolgozott a kezdetektől. Jákra focistaként érkezett, majd feleségével büfét nyitottak, a második körben pedig Nemzeti Dohánybolt koncessziót is nyertek. A Tobacco Németh Zsolt jáki trafikossal beszélgetett.

Kiskunfélegyházán, a Kossuth utcában több mint fél évszázad óta állt egy kis „bódé”, A TRAFIK. Családi örökség volt, nagynéni, nagymama, unoka ült a kis ablak mögött. 19 éve itt jelentkezett eladónak egy fiatal lány, aki később a család tagja lett. Ma néhány méterre a régi pavilontól ő áll egy tágas, ötven négyzetméteres dohánybolt pultja mögött. Rékasi Szilviával beszélgetett a Tobacco.

Dr. Manfred Obermann 1956-ban alapította meg a PLANTA OF BERLIN nevet viselő céget, amelynek a mai napig tulajdonosa és a vezérigazgatója. Az engedélyek megszerzése után a külföldi dohánymárkák németországi piacra vitelét és bemutatását tűzte ki céljául a vállalat.

Fóliás kertész, fagylalttölcsér-készítő, villamosmérnök, tanító, fővilágosító, bútorgyáros, hulladék-újrahasznosító, trafiktulajdonos. Igazi átváltozó művész, vérében van a vállalkozás, igazi „maszek”. A Tobacco szaklap Sragner Lászlóval beszélgetett.

Jó kereskedőként a dohányboltos igyekszik minél magasabb szinten kiszolgálni a felmerülő igényeket, a pipázók tudatos kiszolgálásával pedig szakmailag egy még magasabb szintre léphet. Habár a pipadohány jellemzően lassabban forgó termék, mint a cigaretta, mégis érdemes belőle tartani az üzletben. A pipások ugyanis kifejezetten tudatos vásárlók, akik egyértelműen meg fogják mondani, hogy milyen pipadohányt szeretnének vásárolni. A választék célirányos megválasztásával tehát biztos vásárlók szerezhetők.

Hengl Péter kisboltok tulajdonosaként kezdett dohánytermékekkel foglalkozni, majd tavaly egy mohácsi koncessziót pályázott és nyert meg – törzsvásárlói legnagyobb örömére. Nagy alapterületű trafikjában a bőséges választékot, a remek kávét és a vásárlók tiszteletét, kifogástalan, udvarias és természetesen szakszerű kiszolgálását tartja a legfontosabbnak. Sorozatunkban ezúttal Hengl Péter mohácsi trafikost kérdeztük munkájáról.

Július 1-jétől új korszak kezdődött a hazai dohánypiaci értékesítésben. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012-ben elfogadott, és idén májusban módosított törvény értelmében az összességében mintegy 400 milliárd forintos forgalmú dohánypiaci értékesítést mintegy 7000 Nemzeti Dohánybolt végzi majd. Az elbírálás során mostanáig több mint 5500 koncessziót osztottak ki. Az eddigi tapasztalatokról és jövőbeli tervekről Gyulay Zsoltot, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.) vezérigazgatóját kérdeztük.