Új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli a jövőben a bírósági végrehajtói szervezetet és látja el a dohánytermékek kiskereskedelmével, illetve a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos hatósági feladatokat. Az erről szóló jogszabályt kedden 135 igen szavazattal, 59 ellenvoks mellett fogadta el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére – közölte az MTI.

Az Országgyűlés ellenőrzése alá rendelt szervezet a Szerencsejáték Felügyelet, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irányítása alatt működő felszámolók névjegyzékét vezető hatóság bázisán jön létre október 1-jén, vagyis az eddigi szétaprózódott struktúrát váltja fel olyan területeken, amelyeken az állam kizárólagosan végez gazdasági vagy közhatalmi tevékenységet.

A hatóság elnökét – aki rendeletalkotási jogot kap – a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, négy elnökhelyettesének megbízatása szintén kilenc évre szól, őket az elnök nevezi ki. A hatóság elnökének fizetése havi 4,5 millió forint lesz, a négy elnökhelyettes fejenként négymilliós fizetésben részesül.

A változtatással a kormány célja a fogyasztóvédelmi, a hatósági ellenőrzési és a felügyeleti jogok megerősítése, erősebb kontroll biztosítása, valamint átlátható és egységes jogi környezet kialakítása.

A törvény a felszámolói névjegyzékre és a felszámolói kirendelésre is megfogalmaz új előírásokat, ugyanakkor az eredeti előterjesztéssel ellentétben mégsem hozza létre a kiemelt felszámoló jogintézményét. Felállítja ugyanakkor a Koncessziós Tanácsot, amely a gazdaság szereplőit segíti majd az egységes joggyakorlat kialakításában, a Gazdasági Versenyhivatal bevonásával. A Koncessziós Tanács mellett létrejön a Koncessziós Állandó Választottbíróság is, amelynek feladata a koncessziós eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták pártatlan, gyors eldöntése lesz.

Az elfogadott törvényjavaslat 46. paragrafusa részletezi pontosan, hogy a dohánykereskedelem terén pontosan milyen javaslatokat lát majd el a hatóság. A törvényjavaslatot ide kattintva lehet elolvasni.

Ellenzéki kritikák előzték meg a hatóság felállításának megszavazását

Április 7-i online sajtótájékoztatójában Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője cinikus döntésnek nevezte a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága létrehozását. Elmondta, az új hatósághoz olyan szabályozási és felügyeleti ügyeket szerveznek ki, amely eddig hagyományosan az igazságügyi, a pénzügyi, vagy a gazdasági kormányzat alá tartoztak, így például a dohánytermék-kereskedelem, a bírósági végrehajtás, a szerencsejáték-piac, vagy a felszámolt cégek szabályozása. Azt mondta, ezek az ügyek egy olyan hatósághoz kerülnek ki, melynek az élére 9 évre a kormányhoz lojális vezetőt neveznek ki.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese április elsején tartott online sajtótájékoztatóján tett említést az új hatóság felállításáról. A szocialista politikus közölte, úgy tűnik, hogy a kormány nem bízik a 2022-es győzelmében, és még a járvány harmadik hulláma alatt is az a legfontosabb a számára, hogy a kormányváltás után is „fideszes kezekben tartsa az összeharácsolt vagyont”. Példaként egyebek között a felállítás előtt álló új hatóságot említette, amelynek a feladatai közé tartozik majd a dohánykereskedelem, a szerencsejáték-szervezés, a bírósági végrehajtás és a felszámolói tevékenység állami felügyelete. A hatóság elnökét Orbán Viktor miniszterelnök fogja kinevezni kilenc évre – hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus.

A parlamenti vitán is kritikák érték az új hatóság felállítását

A törvényjavaslat április 26-i parlamenti vitáján Keresztes László Lóránt (LMP) elmondta, szerinte az elmúlt tíz év egyik leggyalázatosabb javaslata ez, mert szerinte fontos kormányzati funkciókat szerveznek ki. Úgy fogalmazott: egy párhuzamos hatalmi struktúrát, „mélyállamot” építenek ki, és közölte, hogy az LMP frakciója nemmel fog szavazni.

Héjj Dávid (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy bár a hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, a testület kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint egy párhuzamos államapparátust épít ki a kormány. A kormány célja az, hogy minél nagyobb vagyonelemeket tudjon a saját ellenőrzésébe vonni, és az alatt tartani, illetve minél több embert tudjon „bebetonozni” pozíciókba.

Az előterjesztő képviseletében Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte: egy olyan intézményrendszer létrehozása a cél, amelyik megerősíti a fogyasztóvédelmi, hatósági, ellenőrzési és felügyeleti jogköröket, és a köz érdekét szolgáló erős és egységes szabályozó állami szerepvállalást biztosít. A hatóság képes lesz gyorsabban és hatékonyabban reagálni a gazdasági és társadalmi folyamatokra, ráadásul mindezt úgy, hogy valódi bürokráciacsökkentés is megvalósul – mondta az MTI beszámolója szerint.