Kétféle közönséges műanyagból lehet a szappangyártáshoz használt kulcsmolekulákat előállítani – írja a New Scientist.
„A műanyagszennyezés napjaink egyik legnagyobb problémája”
– mondja Greg Liu, a Virginia Tech munkatársa. Ezért ő és kollégái azt vizsgálták, hogy a kidobott polietilént, a bevásárlótáskákban és palackokban használt, a környezetszennyezéshez nagymértékben hozzájáruló műanyagot lehet-e valami hasznosabbá alakítani.
A polietilén hosszú szénláncokból áll, amelyek hasonló szerkezetűek, mint a felületaktív anyagok, a szappanok és mosószerek összetevőihez használt zsírsavak – mondja Liu.
„Rájöttünk, hogy ha a polietilénláncot valahogy kisebb darabokra tudjuk bontani, majd savcsoportokat adunk hozzá a lánc végéhez, akkor nagyjából egy zsírsavat tudunk létrehozni”
– fogalmazott Liu a portálnak. Egy alul forróbb, felül pedig hűvösebb kemencét használva a csapat elég magas hőmérsékletre hevítette a polietilént ahhoz, hogy a láncokat kisebb darabokra bonthassa anélkül, hogy az gázzá válna. A végeredmény egy rövid szénláncú polietilén, egyfajta viasz volt. A kutatók ezután oxigénmolekulákat adtak e rövid viaszláncok végéhez, így azok gyakorlatilag zsírsavakká alakultak át. A zsírsavak aztán egy szappanosításnak nevezett kémiai reakcióval szappanná alakíthatók.
A műanyagból származó zsírsavak kémiailag nem különböznek a hagyományos forrásokból, például állatokból nyert zsírsavaktól. Ez azt jelenti, hogy számos termék, például szappan vagy mosószer gyártásához felhasználhatóak lehetnének a műanyagok.
A kutatók egyúttal azt is megállapították, hogy ez az újrahasznosítási módszer a polipropilénen is működik, amely egy másik, a kávéspoharakban és az élelmiszer-csomagolásokban is megtalálható műanyagtípus.
Liu szerint a műanyagszennyezés csökkentése mellett az eljárás a mosószergyártó ipar számára egy újabb zsírsavforrást biztosíthat, csökkentve ezzel az állati zsíroktól való függőséget.
A kutatók a jövőben megvizsgálják, hogy ez az újrahasznosítási eljárás más típusú műanyagokra is alkalmazható-e.
Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Nathan Powers / Unsplash)

