Megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (extended producers responsibility, EPR) működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet (80/2023. [III. 14.] Korm. rendelet), amelynek értelmében 2023 júliusától kezdve a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során – hívja fel a figyelmet közleményében a BDO Magyarország adótanácsadói üzletága.
Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része. Az EPR-rendszer ennek megfelelően a körforgásos gazdaság célkitűzéseiben szerepet játszó termékeket érinti, így például a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat.
Csikkek és kiterjesztett gyártói felelősségvállalás
A cigarettacsikkek ügyében az Európai Unió szándéka, hogy csökkentse a hulladék mennyiségét, és ösztönözze a fenntartható alternatívák kifejlesztéséhez vezető innovációt. Ennek kapcsán a dohánygyártók 2021. július 3-ától a szűrővel rendelkező dohánytermékek dobozán felhívják a figyelmet arra, hogy a termék műanyagot tartalmaz, arra ösztönözve a fogyasztókat, hogy a fogyasztás utáni hulladékot ne dobják el, hanem helyezzék a hulladékgyűjtő edényekbe otthon és a közterületeken egyaránt, megelőzve a környezeti károkat. A figyelemfelkeltő intézkedések mellett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében a dohánygyártók a tervek szerint hozzá fognak járulni az eldobott hulladék eltakarításával kapcsolatos költségekhez, továbbá a köztéri hulladékgyűjtő rendszerekbe eldobott hulladékkal együtt a szállítási és kezelési költségekhez.
Magyarországon eredetileg már 2023 januárjában fel kellett volna állnia a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek, erről Kocsis Gábor, a JTI Hungary Zrt. akkori vállalati kapcsolatok vezetője nyilatkozott a Tobaccónak lapunk 2021/12-es számában. „Az EU kötelezi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy rendszert, amely biztosítja a le nem bomló műanyagok közterületekről történő begyűjtését és ártalmatlanítását. Magyarországon erre még nincsen kidolgozott jogszabályi és működési környezet, pedig 2023 januárjától fel kell állnia ennek a rendszernek. Fontos kérdés, hogy az egyes iparágaknak milyen mértékű hozzájárulása lesz a felmerülő költségekhez, hogyan fogják ezt meghatározni” – fogalmazott akkor Kocsis Gábor.
A „körforgásos termékeknek” ez a köre jóval bővebb, mint a jelenleg környezetvédelmi termékdíj köteles termékeké, a kiterjesztett felelősséget viselő gyártó pedig nemcsak a belföldi előállító, hanem az importőr is lehet – emel ki két fontos körülményt Kardos Dóra, a BDO Magyarország adótanácsadás üzletágának szenior adómenedzsere.
EPR-díj és más kötelezettségek
Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik ‒ holott belföldi csomagolószer beszerzése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség ezekre a társaságokra nem vonatkozik. Bizonyos termékek – például gépjárművek, elektronikus berendezések, akkumulátorok – értékesítőinek mind a környezetvédelmi termékdíjat, mind az EPR-díjat meg kell majd fizetniük. Olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a tényleges kötelezett azonosítása további vizsgálatot igényel, kérdéses lehet például, hogy a reklámhordozó papír után a nyomdát (mint a termékdíj esetében) vagy a megrendelőt terheli a kiterjesztett felelősség.
A kiterjesztett gyártói felelősség szabályait tehát a gyártóknak és a kereskedőknek éppen úgy ismerniük kell, mint az exportáló, illetve importáló vállalatoknak, valamint azoknak a cégeknek, amelyek jelenleg is a környezetvédelmi termékdíj hatálya alá tartoznak.
Az EPR rendszer több új kötelezettséget támaszt az érintett vállalkozásokkal szemben.
- 1. Regisztráció. Az érintett vállalkozásoknak április 30-ig kérelmezniük kell a nyilvántartásba vételt az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál (OHH).
- 2. Díjfizetés. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter évente rendeletben fogja meghatározni. A rendeletben megállapított díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után kell majd megfizetni.
- 3. Nyilvántartás, adatszolgáltatás. A forgalomba hozott körforgásos termékekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, negyedévente pedig bevallást kell benyújtani az OHH felé.
- 4. Számlázás. Az új szabályozás a számlázási folyamatokat is érinti, ugyanis az érintett termékek forgalomba hozataláról szóló számlán a továbbiakban fel kell tüntetni, hogy „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” Bizonyos esetekben a számlán egyéb adatoknak is szerepelniük kell.
– Az új szabályozással járó feladatokat és kötelezettségeket számos vállalkozásnak be kell építenie a mindennapi üzletmenetébe, az erre való felkészülésre pedig már csak néhány hónap maradt, így érdemes lehet szakértő segítségét is igénybe venni
– hívja fel a figyelmet Kardos Dóra.
Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Markus Spiske / Unsplash)
