Az Európai Parlament környezetvédelmi és költségvetési-ellenőrzési bizottságai július 12-én délelőtt közös meghallgatást tartottak a dohánytermékek nyomon követési rendszeréről.

DBMSZ-elnöki minőségében beszélgettünk Orosz Zoltánnal, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. ügyvezetőjével a május 20-i határidőről, a TPD1-es termékek visszavásárlásának lehetőségéről és arról, hogy a piac szereplői hogyan látják a beragadó készletek helyzetét.

Változásokkal teli évet hagytunk a hátunk mögött, amelynek meghatározó momentumairól Gyulay Zsolttal, az ND Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk. Arra kértük, értékelje a 2015-ös év meghatározó eseményeit, és árulja el a Tobacco szaklap olvasóinak, milyen várakozásokkal tekint az új esztendőre.

Október 19-én jelent meg a kormány honlapján az az egészségügyi jogszabályokat módosító törvénytervezet, amely egyebek mellett az elektronikus cigaretták használatát és forgalmazását is szabályozza. A tervezetet kis módosítással már benyújtották a parlamentnek, egyes várakozások szerint a december 18-i ülésen fogadhatják el. Mindezek tudatában a hazai e-cigaretta-használók és -forgalmazók sem tétlenkedtek, egységbe tömörültek és lépéseket terveznek: „Irány Strassbourg!”, jelentette ki eltökélten vezetőjük, Szunyogh Tamás, akit a tervezett változásokkal kapcsolatban kérdeztünk.

2014 novemberétől kezdte meg működését az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Nonprofit Zrt.) fejlesztésében a Dohánybolt Portál. Az INGYENESEN igénybe vehető rendszerrel a Nemzeti Dohányboltok munkáját támogatja az ND Nonprofit Zrt.

Nemrégiben a Tobacco csapata rendkívüli lehetőséget kapott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársaival tarthattunk, akik két teherautónyi csempészett cigarettát, illetve illegális dohányt kísértek „utolsó útjára”. A helyszín: Rákospalota, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, ahol négy kazánban égetik el a fővárosi hulladék 65–70 százalékát. A kazánok évi 420 ezer tonna szilárd települési hulladékot hasznosítanak, óránként 40 tonna gőzt állítanak elő. A termelt gőzzel villamos energiát termelnek, illetve a káposztásmegyeri lakótelep távfűtésére hasznosítják. Nem túl nagy mértékben, de ehhez járulnak hozzá a lefoglalt dohánytermékek is. Utolsó állomásukról, az élményszámba menő „tanulmányi kirándulás” hangulatából próbálunk meg ízelítőt nyújtani a helyszínen készült fotóinkkal. Ebből az apropóból kísértük végig a csempészett dohány útját a lefoglalástól a megsemmisítésig. Kalauzaink voltak: dr. Sárközi Alexandra alezredes, NAV, bűnügyi szóvivő és Pártos Csaba alezredes, a NAV Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalának vezetője.

Félidejéhez érkezett el a dohánytermék-kiskereskedők 2015. évi országos szakmai képzése. A 2014. év végi jogszabály-módosítás eredményeként a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladat- és hatáskörébe került a dohánytermék-kiskereskedők országos szakmai képzésének megszervezése és lebonyolítása, melynek keretében a regionális szinten megszervezett 2015. évi tavaszi szakmai képzéssorozat 1645 koncessziójogosult részvételével sikeresen zajlott le Pécsett, Győrött, Szegeden, valamint Székesfehérváron.

Az Európai Unió dohánytermékekre vonatkozó irányelveit (Tobacco Product Directive, a továbbiakban TPD) tavaly márciusban fogadta el az Európai Bizottság, és 2014. május 19-én léptek hatályba. A TPD által hozott új szabályok többségét 2016. május 20-ig kell az egyes tagországoknak hazai jogrendjükbe átültetniük. Számos EU-s tagállam hozott már olyan rendelkezést, amely a TPD egyes szabályainak fokozatos bevezetését jelentik. Magyarországon szintén folyamatban van a jogszabályok harmonizációja, azonban egyelőre kevés az ismert részlet.

Milyen ellenőrzéseket tervez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idei évben? Melyek lesznek a hangsúlyos területek? Milyen tendenciák figyelhetők meg a feketepiacon? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Suller Attilával, a NAV jövedéki szóvivőjével.

A dohánytermékek jövedéki adójából 287,9 milliárd forint folyt be tavaly a költségvetésbe, derül ki Tállai Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkárának az Országgyűlés honlapján megjelent írásbeli válaszából.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Dohánytörvény) több pontja is módosul, ezt egy nappal karácsony előtt hirdette ki az Országgyűlés. A változások a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (jövedéki törvényt) is érintették. 2015. április 1-jével emelkedik a cigaretta, a finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány, 2015. július 1-jével pedig a szivar és szivarka adómértéke változik. Cikkünkben e változásokat a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) szemszögéből Tóth Attila, a DBMSZ egyik tagvállalata, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. szabályozási és kormányzati kapcsolatok vezetőjének segítségével elemezzük.

2014. október 7-én mutatta be a GfK Piackutató Intézet a 2014. május–augusztusi gyűjtés alapján elkészült üres cigarettásdoboz kutatás eredményeit. A kutatás alapján a Magyarországon adózatlan cigaretta aránya a teljes cigarettapiac százalékában a 2013 második félévében mért 11,8%-hoz képest minimálisan változott, 12,1% lett, amelyből 11,6% volt a külföldön – többnyire Kelet-Európában – adózott, 0,5% pedig a hamis termék. A számok a kismértékű emelkedésen felül jelentős átstrukturálódást mutatnak a nem Magyarországon adózott termékek kategóriájában.

A KPMG kutatóintézet a Philip Morris International megbízásából 2006 óta minden évben igyekszik feltérképezni azt, hogy az Európai Unió tagállamaiban mekkora piaci részesedést hasítanak ki a csempész- és hamis cigaretták.

A dohányfelvásárló és -feldolgozó cégek az idei évben 4710 hektár ültetvény termésének átvételére kötöttek szerződést a gazdálkodókkal, közölte a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke.

A dohánycégek internetes felületei közül melyeken van kizárólag a dohányboltosok számára elérhető tartalom, milyen erősségeik vannak az egyes oldalaknak, milyen plusz szolgáltatások érhetők el a site-okon, ezeknek igyekeztünk utánajárni. Egy biztos: érdemes böngészni a gyártók weboldalait, hiszen legtöbbjükön a cégadatokon túl egyéb hasznos információkhoz is hozzájuthatnak a dohány-kiskereskedők, sőt, van olyan weboldal, ahonnan regisztráció után online is lehet terméket rendelni.

Az Európai Bizottság fenntartja a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az alkoholtermékek, illetve a dohánytermékek jövedéki adójával összefüggésben.

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közlése szerint 2014. január 24. óta ügyfélszolgálati iroda (1136 Budapest, Pannónia utca 35–37. fsz. 1.) áll a nemzeti dohányboltosok rendelkezésére, amelynek ügyfélfogadási ideje munkanapokon hétfőtől péntekig 9.00-től 15.00-ig tart.

A korábbi lapszámokban elindult sorozatot folytatva most újabb olyan magatartásokat mutatunk be, amelyet a jogszabály kategorikusan tilt, azaz a törvényi rendelkezések értelmében tisztességtelennek minősülnek.

Magas befektetési értéke miatt az expandált dohány eddig főként a multinacionális, tőkeerős nagyvállalatoknak állt rendelkezésére, a kisebb, családi vállalkozásban működő dohánygyárak viszonylag kis mennyiségben és drágán juthattak csak hozzá.

A dohányipar következő évtizedét határozhatja meg az az európai uniós irányelv, amelynek tervezetét december közepén fogadta el az Európai Bizottság.

Telekvásárlással gyártóbázisa bővítését, valamint a dolgozói létszám emelését is tervezi a dohányipari berendezések, alkatrészek előállításával foglalkozó Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. a közeljövőben, Pécsett.

1. Mit tart a legfontosabb veszélyforrásnak a trafikok biztonsága terén? Milyen rizikófaktorokat tart kiemelendőnek? 2. Mit tesz ön dohányboltja biztonsága érdekében (lopás, rablás, rongálás ellen)? Milyen eszközöket használ? Melyiket tartja a leghatékonyabbnak? 3. Szükségesnek érzi, hogy biztonsági kérdésekben biztonsági szakemberhez, illetve a rendőrséghez forduljon tanácsért?