Egy kínai kutatók által készített friss tanulmány szerint az El Niño időjárási jelenség eltérése a világ számos részén rendkívüli hőséget eredményez idén nyáron – írta március elején a The Drinks Business.

A déli oszcillációnak is nevezett El Niño-jelenség néhány évente fordul elő a Csendes-óceán déli részén, és a Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett friss tanulmány szerint ez széles körű hatással van a Föld többi részének időjárására is. El Niño-jelenség akkor alakul ki, ha a Csendes-óceán trópusi keleti részén a tenger hőmérséklete 0,5 °C-kal meghaladja a hosszú távú átlagot.

A Kínai Meteorológiai Tudományok Akadémiájának munkatársa, dr. Congven Csu által vezetett kutatás az 1951 és 2023 közötti El Niñók mintázatát elemezte. Az eredmények alapján a kutatók meg tudták jósolni, hogy egy „mérsékelt” El Niño esetén idén a Bengáli-öbölben és a Fülöp-szigeteken valószínűleg rekordot döntő átlagos felszíni hőmérsékletek alakulnak ki. Ha azonban 2024-ben „erős” El Niño következik be, akkor a Karib-tenger és a Dél-kínai-tenger, valamint az Amazonas és Alaszka egyes területei is a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb hőmérséklettel néznek majd szembe.

Amint arról The Drinks Business tavaly nyáron beszámolt, Kínában már most is nagyobb eséllyel alakulnak ki szélsőséges hőhullámok, mint Európa vagy az Egyesült Államok területén. A World Weather Attribution nevű szervezet tanulmánya szerint Észak-Amerikában már „körülbelül 15 évente egyszer, Dél-Európában tízévente egyszer, Kínában pedig ötévente egyszer” lehet számítani súlyos hőhullámokra.

Ám az El Niño idén megszakíthatja ezt a mintát. A „mérsékelt” forgatókönyv szerint a globális felszíni levegő átlaghőmérséklete valószínűleg 1,03 °C – 1,10 °C-kal emelkedik az 1951 és 1980 között mért átlaghőmérséklet fölé. Az „erős” El Niño esetén a globális átlaghőmérséklet idén várhatóan 1,06 °C – 1,20 °C-kal emelkedik.

Az ilyen magas felszíni hőmérséklet jelentősen növeli az olyan éghajlati események valószínűségét a part menti területeken, mint az erdőtüzek, trópusi ciklonok és hőhullámok, méghozzá a víz hőmérsékletének emelkedése miatt.

Komoly károkat okozhat a hőség, ha nem alkalmazkodnak a borvidékek

A Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadvány szerint a tartósan magasabb hőmérséklet jelenleg a világ szőlőtermő területeinek akár 85 százalékát is veszélyezteti, a napfény által megégetett szőlőszemek és a szárazság pedig a szüretre is hatással van.

Az olyan régiók, mint Spanyolország, amely tavaly is hőséggel küzdött, már most is a határaikat feszegetik a szélsőséges hőmérséklet kezelését illetően. 2023 márciusában a TobaccoMagazin.hu-n arról írtunk, hogy egy spanyol férfi már a nyolcvanas évek óta azon dolgozik, hogy újra felfedezze a rég elfeledett szőlőfajtákat Spanyolország Katalónia nevű tartományában. Miguel Á. Torres – akinek már az ükszülei is borászok voltak – azonban csak a kilencvenes években jött rá arra, hogy a múltba tett kitérője kulcsszerepet játszhat a szőlészet-borászat előtt álló kihívások kezelésében. „Rájöttünk, hogy néhány újra felfedezett fajtánál hosszabb ideig tart az érés, ami azt jelenti, hogy egy felmelegedő világban talán segíthetnek rajtunk” – fogalmazott a The Guardiannek nyilatkozva a Familia Torres borászat vezetője. „Az éghajlatváltozás a legnagyobb fenyegetés, amellyel az ágazatnak valaha is szembe kellett néznie. A 19. századi filoxérajárványnál – amely egész Európában kiirtotta a szőlőültetvényeket – is sokkal rosszabb” – közölte lesújtó véleményét a borász. Ahogy a borászok Spanyolországban és világszerte próbáltak megbirkózni a problémával, egyre inkább a múltba tekintettek, és feltámasztották a késői érésű és hőtűrő fajtákat, amelyeket évtizedekkel korábban talán elkerültek. José Miguel Martínez Zapater, a La Rioja-i Szőlészeti és Borászati Tudományok Intézetének igazgatója akkor elmondta, ők is a múltba tekintenek, hogy a borszőlők sokszínűségét erősítsék. Ez egy többéves folyamat, amely magában foglalja a fajták azonosítását, jellemzőik tesztelését és a használatuk hivatalos engedélyeztetését. Martínez Zapater szerint erőfeszítéseik hozzájárultak ahhoz, hogy Spanyolországban az elmúlt két évtizedben 50 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalomban bejegyzett fajták száma.

2023 szeptemberében aztán a spanyol környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a kormány 12 milliárd eurót (4737 milliárd forintot) fordít a pusztító aszály kezelésére, amely 3,5 millió hektáron pusztította el a termést.

Amint arról a TobaccoMagazin.hu-n beszámoltunk, tavaly az olasz borászok is hasonló körülményekkel küzdöttek, mint a spanyolok – 2023 júliusában Szicíliában például a hőmérséklet elérte a 48 °C-ot is.

„A téma nagyon összetett, az éghajlatváltozás gyors, sajnos sokkal gyorsabb, mint hogy azt számos termőterület mezőgazdasági hagyományai le tudnák követni. […] alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz, új szőlőművelési formákat kell bevezetni a területünk termelési környezetébe, amelyek segíthetnek a termelési helyzet megőrzésében és javításában. […] A hőség minden fajta számára problémát jelent, de mivel tudjuk, hogy az őshonos olasz fajták sokkal fejlettebb ellenálló képességgel rendelkeznek, mint a többiek, úgy gondolom, hogy az olasz szőlészet sikere ezen a kérdésen is múlik. […] Sajnos a politika egy nagyon lassú gépezet, amely aligha tart lépést a természet ritmusával. Azt mondhatom, hogy hosszú távú stratégiára van szükségünk, amely az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség javítását irányozza elő”

– mondta tavaly nyáron a The Drinks Businessnek Ivan Cappello, az Uva Sapiens borászati tanácsadója, aki Olaszország számos birtokával dolgozik együtt.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal előrejelzése szerint csak a 2023-ban tapasztalt szélsőséges időjárás gazdasági hatásai a következő öt évben 3 billió dollárba kerülhetnek a világgazdaságnak.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Michael Cragg / Unsplash)