Dicséretbe burkolt áskálódások, szándékosan visszatartott információk, együttműködés elutasítása a kollégákkal, a másik ember hátráltatása, az igazság elferdítése, mások szakértelmének és önbizalmának aláásása. Ezek mind passzív-agresszív viselkedésre utalnak, melyek manipulálással és kontrollálással társulnak, továbbá azt eredményezhetik, hogy a másik fél frusztráltnak és tehetetlennek érzi magát. Ha két kolléga közt megoldatlan konfliktus van, az nemcsak rájuk, hanem a környezetükre is hatással van, és akár az egész iroda légkörét megmérgezheti. A passzív-agresszív viselkedés legalább annyira káros, mint a nyílt agresszió vagy abúzus, abból a szempontból pedig még veszélyesebb, hogy nehezebben lehet észrevenni, és fellépni ellene.

Egy amerikai felmérés szerint a válaszadók 52 százaléka heti szinten találkozik passzív-agresszív megjegyzésekkel a munkahelyén, továbbá 20 százalék szerint a munkahelyükön nagyobb mértékben van jelen a passzív-agresszív viselkedés, mint az életük bármely más területén. Az is kiderült, hogy a három legkárosabbnak tartott passzív-agresszív mondat a „túl érzékeny vagy”, „miért vagy ilyen feldúlt?” és a „nem sértés, de…”

A passzív-agresszív viselkedés okai és következményei

Nincs egy bizonyos személyiségtípus, amely kifejezetten hajlamos lenne a passzív-agresszív viselkedésre, viszont vannak olyan személyiségjegyek, amelyek hajlamosabbá tehetnek e „működésmódra”. Például ilyen a machiavellizmus, melyre jellemző a manipuláció és a ravaszság; továbbá ha valaki nehezen kommunikálja az érzéseit, hajlamosabb lehet passzív-agresszívebb módon viselkedni. A munkahelyi környezet szintén előidézheti ezt a fajta viselkedést, ugyanis ha a munkavállalók szükségleteit rendszeresen ignorálják, az súlyos frusztrációhoz vezethet. Ugyanez igaz, ha túl nagy a nyomás a dolgozók vállán, vagy nincsenek tisztázva a szerepek.

Ha az elszenvedők folyamatosan ki vannak téve a kollégáik passzív-agresszív viselkedésének, és ez ellen a vezetőség nem tesz semmit, előbb-utóbb ki is léphetnek a munkahelyükről. Hosszú távon ugyanis nagyon demotiváló tud lenni egy ilyen kolléga, tönkreteheti mások önbizalmát, és még a mentális egészségükre is hatással lehet: nagyobb eséllyel égnek ki, és több stresszt élnek át. A passzív-agresszív kollégák a cég produktivitására és a szervezeti kultúrára nézve is károsak.

Hogyan lehet véget vetni a passzív-agresszív viselkedésnek?

A passzív-agresszív viselkedés nagyon sok munkahelyen jelen van, és negatívan hathat nemcsak egyes kollégák életére, hanem az egész cégre is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy észrevegyük, ha egy kollégánk erre a viselkedésre utaló jeleket ad, és még idejében próbáljunk meg véget vetni ennek. Íme, néhány tipp:

• Ne adjuk meg a kollégának azt a reakciót, amire vágyik. Legtöbbször a passzív-agresszív emberek csak arra vágynak, hogy a másik félből kikényszerítsenek egy ellenséges reakciót.
• Egy közös meeting keretében, a vezetőt is bevonva beszéljük meg a problémát. A passzív-agresszív emberek nagyon jók abban, hogy hárítsák a történteket. Éppen ezért nem árt, ha előre összeírjuk, milyen helyzetben fordult elő a passzív-agresszív viselkedés.
• Asszertív kommunikáció. Gyakran az is nagyon sokat segít, ha mi változtatunk a kommunikációnkon, és határozottabban lépünk fel, s jobban kiállunk magunkért.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Engin Akyurt / Unsplash)