Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Franciaországban folyamatosan növekvő illegális dohánykereskedelem egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az Euractivszerint a helyzetet fokozza, hogy a helyi és az európai hatóságok a jelek szerint nem tudnak egyértelmű választ adni arra, hogy miként lehetne küzdeni ellene.

Egy a Philip Morris International dohányipari vállalat által finanszírozott tanulmány szerint 2022-ben az EU legtöbb tagállamában csökkent, vagy legalább stagnált az illegális dohányfogyasztás, Franciaországban viszont ennek ellenkezője volt megfigyelhető.

„Az uniós illegális fogyasztás növekedése túlnyomórészt Franciaországnak (+1,8 milliárd cigaretta) köszönhető, amely most már az EU 27 tagállamának illegális fogyasztásának csaknem felét (47%-át) adja”

– áll a jelentésben.

2021-ben a franciaországi illegális kereskedelem a teljes fogyasztás 29%-át tette ki (15,1 milliárd cigaretta), míg 2022-ben ez a szám 32%-ra nőtt (16,9 milliárd cigaretta). Ennek okai nem egyértelműek.

Egyesek a túlzott adóztatásnak tulajdonítják a növekedést, mivel néhány évvel ezelőtt Franciaország az uniós átlag közel kétszeresére növelte a dohánytermékek jövedéki adóját, mely így 6,61 euróra emelkedett (kb. 2500 forint). Ezt az érvet alátámaszthatja Írország példája is, ahol jelenleg a legmagasabb a dohányra kivetett jövedéki adó (8,85 euró, azaz kb. 3300 forint), és amely a második helyen áll az illegális dohánykereskedelemben az EU-ban (24%).

Mások nem értenek ezzel egyet, azzal érvelve, hogy a megnövekedett adóztatás a dohányzás arányának csökkenéséhez is vezethet. Erre példaként jellemzően Görögországot lehet felhozni, ahol az alacsony jövedéki adó nem eredményezi az illegális kereskedelem csökkenését.

A francia államháztartási miniszterhelyettes, Gabriel Attal júniusban riadtan figyelmeztetett, hogy az illegális dohánykereskedelem minden évben új rekordokat dönt.

„Szembenézve a csempészet robbanásszerű növekedésével, nem hagyhatjuk, hogy Franciaországot elárassza a tiltott dohány. A kereskedelem nemcsak felgyorsul, hanem mélyreható változásokon is átmegy”

– mondta.

Attal megfogadta, hogy konkrét intézkedésekkel, például további felderítő szkennerekbe, valamint keresőkutyákba történő beruházásokkal veszik célba az illegális kereskedőket. Ezek azonban még nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A romló helyzet okairól a francia vámhatóság nem kívánt nyilatkozni egy „iparági felmérés” alapján. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a téma prioritást élvez, összhangban a tiltott dohánykereskedelem elleni 2023-2025-ös nemzeti cselekvési tervvel, amelyet Attal 2022 decemberében mutatott be.

„Csak a rend kedvéért: 2022-ben a francia vámszervek közel 650 tonna dohányt, köztük több mint 473 tonna cigarettát foglaltak le közel 17 000 szabálysértés során”

– tette hozzá a vámhatóság.

Az nem világos, hogy a lefoglalt termékek közül hányan rendelkeznek uniós nyomonkövetési kóddal. A 2020-ban létrehozott uniós nyomonkövetési rendszer célja, hogy a legális dohánygyártási láncon belül (a gyári termeléstől a kiskereskedőig) felvegye a harcot az illegalitás ellen.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely vezető szerepet játszik az EU-ban és világszerte a dohánycsempészet elleni küzdelemben, szintén nem rendelkezik adatokkal.

A RAND Europe kutatóintézet az OLAF megbízásából független módszertant dolgozott ki a dohány illegális piacának mérésére, azonban eddig nem készült uniós szintű vonatkozó tanulmány.