Az idei Tobacco Hungary május 17-i második napjának egyik központi témája a fenntarthatóság volt, ami a kötelező üvegvisszaváltó rendszer indulásával különösen aktuális.

Szabó Szilvia, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. Gyártói felelősségi rendszerek vezetője előadásában ismertette a rendszer fontosságát és működését. Elárulta, korábban a forgalomba kerülő palackoknak csak 40 százalékát sikerült újrahasznosítani, ami jóval alacsonyabb, mint az EU-s célkitűzés. A PET-palackok ráadásul rendkívül értékes alapanyagnak is minősülnek. Mindebből kifolyólag szükséges volt a rendszer kialakítása.

Mint elhangzott, betétdíjas rendszer már nagyon régóta működik, korábban azonban csak újratölthető palackokra vonatkozott. Ez továbbra is megmarad, de kiegészül az egyutas, fogyasztás után rögtön hulladékká váló csomagolásokkal, mint például a PET-palackok. Szabó Szilvia elmondta, a „kötelező” szó a visszaváltási rendszer kapcsán elsősorban a gyártók kötelezettségét takarja, hiszen meg kell felelniük az új jelölési követelményeknek, az egyutas termékek esetében pedig a vonalkódot is módosítaniuk kell.

A kereskedőknek nem állt rendelkezésükre átmeneti időszak. A 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben kötelező volt a gépeket rendelkezésre bocsátani, s a konferencia idejére az automaták 90 százaléka a helyére került. Minden más forgalmazó önként dönthet arról, hogy részt vesz-e a visszaváltásban. Ebben a 0,1-től 3 literig terjedő űrtartalmú műanyag, üveg- vagy fémcsomagolások vesznek részt. A fogyasztásra kész italok, a koncentrátumok, ásványvizek, üdítők és még az alkoholos italok csomagolásai is visszaválthatók, egyedül a tejtermékek maradnak ki.

Ahhoz, hogy egy üzlet automatát kapjon, több feltételnek is meg kell felelni. Elegendő hely, megfelelő visszaváltási forgalom és folyamatos internetkapcsolat is szükséges az automata működtetéséhez, utóbbira éjszaka is, ugyanis ekkor érkeznek a rendszerfrissítések. Emellett lehetőség van manuális visszaváltásra is. A palackok tárolására zsákot és kocsit is biztosítanak, maga a visszaváltás pedig egy applikáción keresztül zajlik, amelynek segítségével a rendszerbe azonnal bekerülnek a palackok. 900 összegyűlt palack esetén mozgó automata érkezik, a MOHU munkatársa pedig elviszi az összegyűlt hulladékot. Fontos, hogy a palackokat ebben az esetben is épen kell megőrizni. Jelenleg 900 kézi visszaváltó hely működik az országban, de a rendszer tízszer ennyit is ki tudna szolgálni Szabó Szilvia elmondása szerint.

„Azok az üzletek, amelyek szeretnének csatlakozni a visszaváltó rendszerhez, de nincs nagy helyük, vagy még bizonytalanok abban, hogy mekkora visszaváltási forgalmuk lesz, csatlakozzanak kézi visszaváltóként. Ha azt látjuk, hogy havonta 8-10 ezer visszaváltási tranzakció történik náluk, és szeretnének automatát, akkor azt is tudjuk biztosítani számukra”

– mondta Szabó Szilvia.

Tőle Ferenczi Attila Maxim, a Reco Waste Management Kft. alapítója és tulajdonosa vette át a szót, aki a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, Magyarországon jelenleg kb. 1600 hulladékkezelő cég van. Nagyon fontos lenne közöttük a koordináció, hogy a potenciális hulladék-újrahasznosítás a gyakorlatban is megvalósuljon. A kommunálisan gyűjtött hulladék ugyanis garantáltan nem fog hasznosulni, elszállítják, lerakják, esetleg elégetik. Álláspontja szerint a vállalati gondolkodást úgy lehet a fenntarthatóság felé terelni, ha a zöld megoldások versenyképesebbek a nem zöld megoldásokkal szemben. A visszaváltási rendszerben való részvétel ennek kiváló eszköze lehet. Kiemelte, hogy a fenntarthatóságot képviselő cégek megítélése a fogyasztók szempontjából is jobb. A vásárlók 71 százaléka hajlandó kicsit többet fizetni a fenntartható alternatívákért, 57 százalékuk pedig hajlandó megváltoztatni vásárlási szokásait is. Ez a gyakorlatban 5-10 százalék plusz forgalmat jelenthet, aki pedig REpontot létesít, az versenyelőnyre tehet szert Ferenczi Attila Maxim szerint.

Nyitókép: Ferenczi Attila Maxim és Szabó Szilvia (Fotók: Gyurkovics Anna / Tobacco)