A KPMG éves jelentése szerint, amelyet a dohányipar finanszírozott, a 2020-as 2,3%-os növekedést követően 2021-ben 3,9%-kal, azaz 1,3 milliárd cigarettával nőtt a tiltott dohányfogyasztás az EU-ban – írja az Euractiv.

A dohánytermékekről szóló irányelv részeként az Európai Bizottság 2017-ben elfogadott egy árukövető és nyomonkövetési rendszert (track and trace), amely az akkori egészségügyi biztos, Vytenis Andriukaitis szerint arra hivatott, hogy segítse az illegális kereskedelem elleni küzdelmet. „Az EU nagy lépést tett előre a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben” – mondta a korábbi biztos.

Sztella Kiriakídisz (angolos átiratban Stella Kyriakides) jelenlegi egészségügyi biztos egy európai parlamenti kérdésre adott válasza azonban zavaros üzeneteket küldött a nyomonkövetési rendszer szerepével kapcsolatban:

„A rendszer olyan információkat gyűjt, amelyek kizárólag a dohánytermékek legális ellátási láncára vonatkoznak, beleértve a cigarettát és a sodródohányt, amelyek jelenleg a dohánytermékek azon két kategóriája, amelyekre a rendszer kiterjed. A rendszer nem szolgáltat semmilyen információt e termékek illegális kereskedelméről.”

Nem teljesíti a célját a rendszer?

Peter Van Der Mark, az Európai Dohányszövetség (ESTA) főtitkára elmondta, hogy a nyomonkövetés bizottsági elképzelése az volt, hogy azonosítani lehessen a legális ellátási láncból az illegálisba történő átirányítás pontjait. Kiriakídisz válaszát kommentálva a következőket mondta:

„A Bizottság valószínűleg azért nem végezte el a rendszer értékelését, és azért nem közölt konkrét információkat annak eredményéről, mert nincs mire büszkének lennie, mivel a Bizottság mostanra rájött, hogy a rendszer alapjául szolgáló feltételezések tévesek voltak. Eközben az illegális termelők és csempészek Európa-szerte továbbra sem törődnek vele, és folytatják igen jövedelmező »üzletüket«, miközben számos európai kisvállalkozás már be is zárt.”

Van Der Mark szerint a rendszer nem működik jól, mivel „kimondott” célja az illegális kereskedelem visszaszorítása volt.

„Csak 2021-ben közel 100 illegális dohánygyárat számoltak fel az EU-n belül, tehát az illegális termelés magában az EU-ban is növekszik, és kevés jel utal arra, hogy a nyomonkövetési rendszer létrehozása óta csökkent volna az illegális kereskedelem. Megjegyzendő, hogy az illegális gyárak felszámolásakor a vámjelentések gyakran jelzik, hogy a termelést magas adókkal sújtott országokba, például Franciaországba szánják”

– fogalmazott.

Közvetett megfigyelést is lehetővé tesz?

Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő az Euractivnak nyilatkozva megvédte a nyomon követési rendszert, mondván, hogy az a Bizottság 2013-as, a tiltott dohánykereskedelem elleni küzdelemre irányuló stratégiájának kulcsfontosságú eleme.

„A rendszer 2019. májusi elindítása óta több mint 100 milliárd darab cigarettára és sodródohány-csomagra – azaz a rendszer által jelenleg lefedett két dohánytermék-kategóriára –, valamint a közel egymillió gazdasági szereplőre és több mint másfél millió létesítményre vonatkozó logisztikai és pénzügyi műveletekre vonatkozó információkat rögzített és tárolt”

– mondta az uniós tisztviselő a brüsszeli portálnak. Az uniós tisztviselő kifejtette, hogy bár a rendszer kizárólag a dohánytermékek legális ellátási láncára vonatkozó információkat gyűjt, lehetővé teszi a tiltott kereskedelem „közvetett megfigyelését” is, mivel

„lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy azonosítsák a dohánytermékek mozgásában tapasztalható szabálytalanságokat, és megállapítsák, mikor került egy termék az illegális piacra. Emiatt a rendszer 2019 óta jelentősen hozzájárul az EU tiltott dohánykereskedelem elleni küzdelemhez.”

Az uniós nyomonkövetési rendszerbe 2024-ben kerülnek be a szivarok, s mindez jelentős többletfeladatot ró e termékkategória gyártóira és forgalmazóira.

Nyitókép: Uniós zászlók az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt 2020-ban (Fotó: Guillaume Périgois / Unsplash)