Az illegális dohánykereskedelem világszerte több milliárd dolláros üzlet. Az egyik legfontosabb globális csempészútvonal a kelet-európai Balkánon keresztül vezet Észak-Afrikába, ahol a biztonság hiánya, a nagy fokú korrupció, a könnyen átjárható határok és az országok közötti csekély együttműködés termékeny talajt teremtett ennek az illegális kereskedelemnek – írta az ENACT Africa weboldalán tavaly decemberben megjelent elemzésében Abdelkader Abderrahmane, a Nyugat-afrikai Regionális Szervezett Bűnözés Megfigyelőközpont vezető kutatója.

2017-ben több mint tízmilliárd, az Egyesült Arab Emírségekben található Jebel Ali szabadkereskedelmi övezetben gyártott cigarettát csempésztek Észak-Afrikába közvetlenül, vagy Görögországon és a Balkánon keresztül. Ebből közel négymilliárdot Tunéziába és kétmilliárdot Líbiába szállítottak. E cigaretták egy részét aztán a nyugat-európai illegális piacokra csempészték a lap szerint.

Líbia és Tunézia, a stratégiai célpontok

Mint írják, Líbia stratégiai szempontból Dél-Európa, az Öböl-államok és a Száhel-övezet között helyezkedik el, így a csempészek számára vonzó csomópontot jelent. Az ország kaotikus politikai és biztonsági helyzete nem volt jó hatással a jogállamiságra, mindez lehetővé tette a délkelet-európai szindikátusoknak és az olasz maffiának, hogy az illegális cigarettát helyi és regionális szinten terjessze.

Az Észak-Afrikába csempészett áru mennyisége elképesztő Abderrahmane szerint. 2014 és 2018 között Albániában évente több mint húszmillió doboz Cleopatra cigarettát állítottak elő és exportáltak Líbiába. Onnan a határon át Egyiptomba csempészték őket. 2015-ben a görög hatóságok feltartóztattak egy 146 tonna Cleopátra cigarettával megrakott, Líbiába tartó teherhajót. Csak 2016-ban 11,5 millió darab Cleopatra cigarettaszállítmányt exportáltak Albániából Líbiába Máltán keresztül. A nigériai lap idéz egy montenegrói újságírót, aki szerint 2017-ben 1,5 milliárd cigarettát csempésztek Görögországból Líbiába. A máltai vámhatóságok pedig 2018-ban 37 millió darab, az olasz maffiához köthető, Líbiába szánt hamisított cigarettát foglaltak le.

Tunézia szintén kedvelt célpontja a csempészeknek, akik vagy közvetlenül Dél-Európából, vagy Líbiából szállítják a terméküket. A tunéziai vámhatóság 2018 és 2020 között 15 millió csomag csempészcigarettát foglalt le. A 2011-es forradalom során Zine El Abidine Ben Ali elnök bukásával keletkezett hatalmi vákuum aláásta a tunéziai jogállamiságot. A bűnözők már nem félnek a rendőrségtől vagy a rosszul felszerelt biztonsági erőktől, és ennek következtében megnőtt a csempészek és emberkereskedők száma – írja Abderrahmane.

Az elmúlt évtizedben a tunéziai átlagemberek elkezdtek részt venni a korrupcióban, amely mára már endémiává vált. A csempészek gyakran az állami tisztviselőkkel és a biztonsági szolgálatokkal való együttműködést tekintik a legbiztonságosabb módnak arra, hogy garantálják a védelmüket. Az illegális tevékenységek folytatásának lehetőségéért cserébe információkat és fizetéseket kapnak.

A csempészett cigaretta iránti keresletet Tunéziában a helyben gyártott vagy a legálisan forgalmazott külföldi márkák, valamint az illegális importált cigaretták közötti árkülönbség is növeli. Mivel a tunéziai kormány monopóliummal rendelkezik a dohányiparban, a piac erősen szabályozott. A legális cigarettapiacon tevékenykedő, ám korrumpálódott személyek azonban szándékosan készlethiányt idéznek elő, ami növeli a csempészett és hamisított cigaretták iránti keresletet.

A balkáni kapcsolat

A csempészek két fő módszert használnak a cigaretta Észak-Afrikába és Észak-Afrikán belülre történő csempészésére. Dél-Európából és a Balkánról az árut általában hajóval szállítják Líbiába egy tengeri kikötőből, például a montenegrói Barból, fiktív papírokkal. A nigériai lap idéz egy líbiai csempészt, aki szerint az európai csempészek a Földközi-tengeren a hajók közötti átrakodást is megszervezik. A líbiai csempészek a milíciák segítségével benzint cserélnek illegális cigarettára és néha alkoholra vagy más termékekre.

A Balkán jelentős szerepet játszik az Észak-Afrikába irányuló cigarettacsempészetben. A Balkánon a krónikus politikai és gazdasági instabilitás és a gyenge jogállamiság lehetővé tette az állami tisztviselők részvételét a szervezett bűnözésben, beleértve a cigaretta-, kábítószer- és fegyverkereskedelmet, a zsarolást és az emberrablásokat.

Ezeket az illegáliscigaretta-útvonalakat bonyolítja Abderrahmane szerint a China Tobacco International Europe Company (CTIEC) 2007-ben Romániában létesített gyára. A gyár Kína fő előőrseként szolgál az értékesítés globális kiterjesztéséhez. A CTIEC számára Líbia az afrikai és európai piacok kapuja. 2021-ben két csempészt és a CTIEC egyik vezetőjét elfogták, akik 17 tonna illegális cigarettát akartak Olaszországból Líbián keresztül szállítani.

Egy montenegrói újságíró szerint a CTIEC látszólag Törökországba exportálná a cigarettát, de a rakományt Montenegróban hamis bevallási papírokkal állítanák ki, és Líbiába irányítanák át. Onnan a csempészárut Európába szállítanák. Az újságíró szerint más romániai, bulgáriai, bosznia-hercegovinai, koszovói és albániai kínai gyárak is jelentős forrásai voltak az észak-afrikai feketepiacon értékesített cigarettáknak.

Hogyan tovább?

Líbia politikai instabilitása ideális feltételeket biztosít a szervezett bűnözés számára. A líbiai milíciák továbbra is komoly akadályt jelentenek a béketeremtés számára, és megkönnyítik a cigarettacsempészetet.

A modern technológia, például a nyomonkövetési eszközök mind Líbiában, mind Tunéziában támogathatnák a bűnüldöző szerveket és a legális vállalkozásokat a probléma csökkentésére irányuló erőfeszítéseikben. A jelenlegi körülmények azonban, különösen Líbiában, ezt nem teszik valószínűvé a közeljövőben.

A nyilvánvaló megoldás Abderrahmane szerint: az európai országok (különösen a Balkánon), valamint Líbia és Tunézia közötti nagyobb és szorosabb biztonsági együttműködés az illegális cigaretta határokon átnyúló kereskedelmének visszaszorítása érdekében – nagyon hiányzik. Az időben történő információcsere, valamint a közös vagy összehangolt tengeri járőrözések egy együttműködési megállapodás keretében az ilyen együttműködés kulcsfontosságú taktikái lennének.

„A jelenlegi helyzetben azonban a cigarettacsempészet valószínűleg továbbra is komoly fejfájást okoz majd Líbiának, általában Észak-Afrikának, valamint a Balkánnak és Délkelet-Európának”

– zárta szavait Abdelkader Abderrahmane.

A projekt az Európai Unió ENACT programja keretében valósult meg. Az ENACT-et az afrikai Institute for Security Studies (Biztonsági Tanulmányok Intézete, ISS) bonyolítja le az Interpollal, valamint a Global Initiative against Transnational Organized Crime-mal együttműködésben.

Nyitókép: Utcarészlet a marokkói Chefchaouenből, 2019-ből (Fotó: Elizabeth Gottwald / Unsplash)