A feszített tempóval járó distressz (amikor egyáltalán nem élvezed azt, amit csinálsz, és tulajdonképpen kényszerből teszed, amit teszel, hosszú és egyre mélyebb sóhajtások kíséretében) gúzsba kötheti az elmédet és innovatív meglátásaidat. A kitartó figyelem nem mindig erény, a lehető leghosszabb ideig egyetlen feladatra összpontosítás során az agyunk hozzászokhat ugyan ehhez a tevékenységhez, de a pontosságunk, a teljesítményünk és termelékenységünk garantáltan nem fog ezzel a figyelmi hosszal egyenes arányban nőni. Éppen ellenkezőleg.

Miért jó, ha kisebb szüneteket tartasz napközben?

Vegyük sorra, hogy mi az, amiben egyetértenek a szünetek hatásaival foglalkozó kutatók, akik időt, pénzt nem kímélve nyilván kutatás közben is többféle szünetet beiktattak, hogy ezen eredményeket közvetíteni tudják.

• A mikroszüneteknek, az ebédidős szüneteknek és a hosszabb szüneteknek pozitív kapcsolatuk van a jólléttel és a termelékenységgel. Rendszeres szünetekkel növelheted a teljesítményedet.
• A rövidebb (10-15 perces) szünetek csökkenthetik vagy megelőzhetik a stresszt.
• Hamarabb regenerálódsz egy nehezebb munkanap végén. Könnyebben átállsz szülői vagy egyéb privát szerepeidre.
• Egy 2016-ban végzett kísérlet szerint az ebédszünetek idejének kitöltése úgy, hogy a munkától tényleg elszakadsz, másokkal ülsz le egy asztalhoz és kötetlenül beszélgettek, növeli az energiaszintedet, és rugalmasabbá tesz a szünet utáni munkád folytatására, csökkenti a kimerültséget.
• A rendszeres napi szünetek beiktatása hosszú távon idővel növeli az életerőt és az energikusságot. Nagyban segítik a stresszből való felépülést. Ezalatt visszaáll a szellemi kapacitásod, és ismét elindulhat a teljesítménynövekedésed, csökken a fáradtságérzet és az alvászavar.
• A rövid szünetek alatt „fellélegzik az agyad”, azaz képes a figyelmet újra regenerálni, átcsoportosítani, összerakni, megérteni, átlátni információkat.

Mikor ne tarts szünetet?

Amikor flow-állapotban vagy. A feladat kihívásmértéke megfelelő, és az odaadó figyelmed, a lelkesültséged, kíváncsiságod révén elmerülsz egy adott tevékenységben. Ezt az áramlatélményt vétek megzavarni valamivel.

Mikor tarts szünetet?

1. Az összpontosító szünetek életet menthetnek. Képzelj el egy műtőt, ahol jelen vannak sebészek, asszisztensek, orvosok, és egy kritikus beteg érdekében kell helytállniuk. 60-120 másodpercben együtt, egyszerre, csendben, behunyt szemmel összpontosítanak az ellőttük álló beavatkozásra. Koncentráltan, céltudatosan és nagyobb összehangoltsággal képesek elvégezni a rájuk váró nehéz feladatot.

2. Sétálós szünet. Már az óránkénti ötperces séta is javítja az energiaszintet, aktivizálja a vérkeringést, javítja a koncentrációt, és napszaktól függetlenül javítja a hangulatot, valamint csökkenti a fáradtság érzését.

3. „Mentes” szünet. A műszaki kütyük és a média hangjától, képernyőjétől, látványától és tapintásától mentes szünetek fokozzák az éberséget és csökkentik az érzelmi kimerülést.

4. Természetben járó szünet. A szabad levegő, színes övezet, virágillat vagy éppen az ősz illata eltávolít gondolatban és fizikailag is a munkahelyedtől. Hasznos a fókuszodat áthelyezni egészen máshová, mert ennek tapasztalati élménye (az új ingerek, színek, formák) jótékonyan hat arra is, hogy friss szemmel nézz rá a gyötrő vagy éppen unalmas munkahelyi feladataidra.

5. Táncszünet. A sétálásnál intenzívebben képes pulzusszám-növekedést okozni, ha a kedvenc számodra ropod, és a nyújtásokra is gondolsz. Ezt lehet párban vagy csoportban is végezni.

6. Kreatív szünet. Ezalatt azt értem, amikor valamilyen alkotótevékenységet végzel, ilyen lehet például a rajzolás, festés, színezés, naplóírás, blogírás, komponálás, gitározás, éneklés, horgolás, hímzés, gyöngyfűzés. Mivel ezen tevékenységek flow-állapotba vihetnek, itt célszerű limitált ideig végezned őket.

7. Ventilációs szünet 5-20 percben. Amikor egy mentornak, coachnak, pszichológusnak vagy egy számodra kedves munkatársadnak ventilálod, ami nyomaszt. Egy képzett szakember segítségével egy jól irányzott kérdés vagy gyakorlat segíthet visszatalálnod erőforrással teli állapotodhoz.

+1 Fizikaiszükséglet-szünetek. Amikor ki kell menni kétbetűs kitérőre, ne tartogasd, hanem menj!

Bármennyire is szokatlanul, esetleg frusztrálóan hatnak ezek az ötletek („Hogy én táncra perdüljek a munkahelyen?! Még mit nem! Hol? És ha meglátnak?”), könnyebben igent mondasz ezekre, ha belátod jótékony hasznukat, ha hosszú távra gondolsz (hogyan is szeretnéd érezni magadat a munkaidő elején és végén), ha a mentális jólléted érdekében cselekszel, vagy ha felismered, hogy saját produktivitásodon tényleg javítani tudsz ezekkel. Először próbáld ki ezeket otthon, és ami beválik, alkalmazd máskor, máshol is!

Hogyan tarts szünetet?

• Önállóan, önkontrollal.
• Állítsd be egy vekkeren vagy a telefonodon az ébresztőóra segítségével a szünet elejét és végét!
• Tervezz olyasmit a szünetben, amit biztosan élvezni fogsz!
• Tartsd szem előtt, tudatosítsd magadban, hogy milyen előnyökkel jár a szünet számodra!
• Egyezz meg a munkatársaiddal a szünetek idejében és hosszában! A csoportos támogatás segíthet a kitartásban.
• Most pedig tarts egy kis szünetet, és gondold át mindezt, aztán tarts a munkanap folyamán még egy kis szünetet az ajánlottak közül!

Talán ezt a cikket éppen szünet közben olvasod kikapcsolódásképpen, vagy éppen ellenkezőleg, úgy véled, feladatod és dolgod van a szünetek beiktatásával. Bármilyen cél vezéreljen is, ellenőrizd magadon, hogy az említett érvek közül igazolást nyert-e számodra bármelyik! Kísérletezz, neked melyik szünettípus válik be, és tedd szokásoddá!

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Jarek Ceborski / Unsplash)