2022. november 3-án hirdették ki az Európai Bizottság 2022/2100-as felhatalmazáson alapuló irányelvét „a 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hevített dohánytermékekre vonatkozó egyes mentességek visszavonása tekintetében történő módosításáról” – írja a Tobacco Intelligence.

A hevített dohánytermékek ízesítésének tilalmáról szóló irányelvet azután tették közzé az EU hivatalos lapjában, hogy a július végi javaslattal szemben sem az Európai Unió Tanácsa, sem az Európai Parlament nem emelt kifogást.

Az irányelv – amelyet magyar nyelven ide kattintva lehet elolvasni – részben arra reagál, hogy az EU-ban értékesített hevített dohánytermékek mennyisége elért egy korábban meghatározott szintet. Egy nyáron megjelent bizottsági jelentés – amelyet magyar nyelven ide kattintva lehet elolvasni – szerint a hevített dohánytermékek értékesítési volumene több mint öt tagállamban 10 százalékkal nőtt. Így összességében az EU-ban a hevített dohánytermékek aránya meghaladta a dohánytermékek teljes értékesítésének 2,5 százalékát.

Október 23-től jöhet a tilalom

A Tobacco Intelligence megjegyezte, hosszas folyamat után vált véglegessé az irányelv: 11 hónap telt el azóta, hogy az Európai Bizottság Dohánypolitikai Szakértői Csoportja először felvetette a kérdést.

Arról, hogy mit tartalmaz pontosan, már nyári cikkünkben is írtunk. Jelenleg csak a cigarettát és cigarettadohányok ízesítéseit tiltják uniós szinten (több tagállam saját hatáskörben az e-cigaretta töltőfolyadékok ízesítéseit is tiltja). Ezt terjeszti ki az Európai Bizottság a hevített dohánytermékekre, miután az adott termékkategória kiskereskedelmi szintű értékesítési volumene meghaladta a dohánytermékek uniós összértékesítésének 2,5 százalékát. Méghozzá a jellegzetes ízesítést minden formában, a jelenleg érvényben lévő irányelv ugyanis „a jellegzetes ízesítésű, illetve a bármely alkotóelemükben – például a szűrőben, a papírban, a csomagolásban, a kapszulában, illetve az érintett dohánytermék illatát vagy az ízét vagy füstintenzitásának megváltoztatását lehetővé tevő minden technikai megoldásban – jellegzetes ízesítést tartalmazó” cigarettákat és cigarettadohányokat tiltja, ezt egészítik ki a jellegzetes ízesítésű hevített dohánytermékekkel.

Egyúttal az irányelv arról is rendelkezik, hogy mi szerepeljen a hevített dohánytermékek dobozain is. Az irányelv lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a hevített dohánytermékeket füst nélküli vagy dohányzásra szánt dohánytermékként sorolják be, vagyis megkülönböztetést tesz a hagyományos és az égés nélküli termékek között. Magyarországon a jelenlegi jogszabályok alapján égés nélküli termékként definiálható a kategória, ugyanakkor az irányelvet a magyar jogba átültető jogszabályok tartalma még nem ismert.

Az irányelv hivatalosan november 23-án lép hatályba; az uniós tagállamoknak ezt követően 2023. július 23-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe. Maga az ízesítés tilalma a tagállamokban 2023. október 23-tól lép hatályba és ekkortól kell alkalmazni – hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy előfordulhat, hogy egyes tagállamok nem ültetik át időben az uniós irányelvet, így ott kitolódhat az ízesítési tilalom bevezetésének dátuma.

Érte kritika az irányelvet

Bár sem a Tanács, sem az Európai Parlament nem emelt kifogást az irányelvvel szemben, megtették azt mások. Már a Dohánypolitikai Szakértői Csoport februári ülésén felmerültek aggályok azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság túllépte-e felhatalmazáson alapuló hatáskörét egy új jogi kategória – a hevített dohánytermékek – bevezetésével.

A Tobacco Hungary 2022. szeptember 28-i ágazati kerekasztalán Nagy Sándor András arra mutatott rá, hogy amikor az Európai Unióban a dohányiparra vonatkozó direktíva megszületett, akkor még nem voltak nevesítve a hevített dohánytermékek.

„Amit legnagyobb meglepetésünkre az elmúlt hónapokban láttunk, hogy az Európai Bizottság a hevítéses termékeket egy olyan jogalkotási folyamaton keresztül szabályozza, amely több tagállam részéről is aggályokat keltett. Ha ez megtörténik, az sokak meggyőződése szerint nemcsak hogy nem elegáns, hanem jogilag megkérdőjelezhető is lehetne”

– fejtette ki a BAT Pécsi Dohánygyár vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. Hozzátette: szerinte van létjogosultsága az ízesítésnek az égés nélküli termékek esetében, ez ugyanis támogathatja a váltást a kevésbé káros megoldásra azok körében, akik jelenleg hagyományos cigarettát használnak.

Emellett néhány tagállam is aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottságnak van-e felhatalmazása arra, hogy egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a dohánytermékek új kategóriájának meghatározását vezesse be. Nemrégiben Bulgária, Ciprus, Görögország és Olaszország közös nyilatkozatot adott ki az ügyben, amelyben azt állították, hogy a fűtött dohánytermékek fogalommeghatározásának bevezetése

„túlmutat a 2014/40/EU irányelv szerinti felhatalmazáson, és az európai jogalkotók számára fenntartott alapvető elemeket tartalmaz, ezért rendes jogalkotási felülvizsgálati eljárásnak kell alávetni”.

Az Európai Bizottság roppant eltökélt

Sztella Kiriakídisz (angolos átiratban Stella Kyriakides), az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos nyáron, a javaslattételkor elmondta:

„Az ízesített, hevített dohánytermékek piacról való kivonásával újabb lépést teszünk a rák elleni európai terv keretében megfogalmazott elképzelésünk megvalósítása felé, amely szerint 2040-re a lakosság kevesebb mint 5%-a fog dohányozni. Mivel tízből kilenc tüdőrákos megbetegedést a dohányzás okoz, a dohányzást a lehető legkevésbé vonzóvá akarjuk tenni, hogy megvédjük polgáraink egészségét és életeket mentsünk. Ehhez kulcsfontosságúak a dohányfogyasztás csökkentésére irányuló erőteljesebb intézkedések, a szigorúbb végrehajtás és az új fejlesztésekkel való lépéstartás, hogy kezeljük a piacra kerülő új termékek végtelen áradatát – ami különösen fontos a fiatalabbak védelme érdekében. A megelőzés mindig jobb lesz, mint a gyógyítás.”

Az adóemelés és a tilalom nem megoldás?

Amint arról beszámoltunk, a közelmúltban jelent meg a KPMG Illicit cigarette consumption in the EU, UK, Norway and Switzerland – 2021 results (Illegális cigarettafogyasztás az EU-ban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban – 2021-es eredmények) című tanulmánya (PDF).

Ebben a francia példát vizsgálva – ahol Európában elsőként vezették be az egységes csomagolást, roppant magasak az adók, valamint a kombinált egészségvédelmi figyelmeztetések is szerepelnek a dobozokon – arra jutott a KPMG, hogy ezek az intézkedések érdemben nem csökkentik a fogyasztást, ugyanakkor az illegális kereskedelmet növeli. Utóbbi miatt a francia költségvetés 2021-ben 6,2 milliárd eurónyi összegtől esett el.

A tanulmány szerint az EU és a WHO elhibázott eszközei (az adóemelések és a tilalom) az egészségre ártalmas hatásokat erősíti ahelyett, hogy a kevésbé káros alternatívákra való áttérést segítenék. A KPMG úgy véli, hogy adókulcsok tekintetében különbséget kellene tenni a hagyományos és új generációs dohánytermékek között. A nagyobb kockázatot jelentő termékeket (pl. cigaretta) arányaiban magasabb, míg a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő füstmentes termékeket (pl. e-cigaretta, hevített dohánytermék) alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni szerintük. Így a csekélyebb károsanyag-kitettséget okozó alternatívák anyagilag is vonzóbbak lehetnének, s a közegészségügyi helyzetet úgy lehetne javítani, hogy az adóbevételek nagyjából hasonló szinten maradnának.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: mk. s / Unsplash)