Hatodik alkalommal jelent meg májusban az ún. Nanny State Index, azaz Dadusállam-index, amely „a legjobb és legrosszabb helyeket mutatja be, ahol élelmiszert, alkoholt, üdítőket és nikotint lehet fogyasztani” – áll a dokumentum előszavában. Az indexet ezúttal is Christopher Snowdon, a londoni Gazdasági Ügyek Intézete (Institute of Economic Affairs, IEA) életmód-gazdaságtani vezetője állította össze.

Ugyanakkor az egyes országokkal kapcsolatban helyi szervezetekkel is együttműködött az intézet. Ezzel kapcsolatban az előszóban kiemelték, hogy a Dadusállam-index ’25 több mint ezer adat összegyűjtését és ellenőrzését foglalja magában. „Köszönetet mondunk barátainknak és partnereinknek Európa-szerte, akik lehetővé teszik ezt a munkát, és koccintsunk azokra az emberekre, akik mindenhol a dadusállam elleni nehéz harcot vívják” – fogalmazott az intézet.

A módszertan

Az index három fő kategóriából áll: alkohol, nikotin és élelmiszerek/üdítőitalok. Mindhárom kategória egyenlő súlyozású, 33,3 százalékos. A nikotin kategória a dohányzásra és az egészségre kevésbé ártalmas nikotinfogyasztási módokra van felosztva, és mindegyiknek egyenlő súlya van, azaz 16,7 százalék.

Mindegyik kategóriának számos különböző kritériuma van. Az egyes kritériumokért pontokat kapnak, amelyeket összesítve kapják meg a végső pontszámukat a 100-ból. A Dadusállam-index ’25 idén is csak a fogyasztókat hátrányosan érintő politikákkal foglalkozik. Ezek a politikák különböző súlyokat kapnak, hogy tükrözzék, milyen mértékben érintik negatívan a fogyasztókat – a viszonylag kisebb kellemetlenségektől kezdve a súlyos adókon át a teljes tiltásokig. A magasabb pontszámot elérő országok kevésbé szabadok, az alacsonyabb pontszámot elérő országok pedig szabadabbak.

A paternalista politikák az IEA szerint jellemzően a következők közül egy vagy több módon csökkentik az egyén életminőségét:

• az árak emelése (adóztatás vagy kiskereskedelmi monopóliumok révén),
• a fogyasztók megbélyegzése, a választási lehetőségek korlátozása,
• a fogyasztók kellemetlen helyzetbe hozása (pl. a nyitvatartási idő korlátozásával),
• a tájékoztatás korlátozása (pl. reklámtilalmakkal),
• a termékminőség csökkentése.

Az index magában foglal minden olyan politikát, amelynek célja a legális termékek fogyasztásának visszaszorítása, és amely e költségek közül egyet vagy többet ró a fogyasztókra. Minden adat a szerkesztők legjobb tudása szerint a 2025. februári jogi állapotot tükrözi. Emellett a törvények szövegével foglalkoznak, a végrehajtás minőségét már nem tudják figyelembe venni.

Csorbuló jogok

„Mint mindig, most is kevés jó hírrel szolgálhatunk. A kormányok továbbra is kiszipolyozzák az alkoholfogyasztókat, dohányosokat és e-cigizőket, miközben a »közegészségügy« nevében felesleges és hatástalan szabályozásokkal büntetik őket”

– fogalmaz a dokumentum előszava.

Az index legutóbbi, 2023-as kiadása óta különösen nagy támadások érik a dohányosokat. Az e-cigaretta töltőfolyadékot megadóztató országok száma 15-ről 20-ra emelkedett, és további e-cigaretta-adók vannak készülőben, különösen az Egyesült Királyságban és Írországban. A beltéri e-cigizéshez való jog továbbra is egyre inkább csorbul, és jelenleg 19 ország tiltja az e-cigaretta használatát ott, ahol a dohányzás is tilos.

Az indexben szereplő 29 ország közül csak Törökország tiltja teljesen az e-cigarettát, de az intézet szerint egyre több ország használja az ízesítés tilalmát afféle hátsó kapuként. Jelenleg nyolc országban van ilyen tilalom, köztük Lettországban, Litvániában és Hollandiában. Belgium lett az első uniós ország, amely 2025 januárjában betiltotta az eldobható e-cigarettákat, azóta az Egyesült Királyság is követte e példát, s várhatóan Franciaország is fogja.

„A nikotintasakok az elmúlt években népszerűvé váltak, így elkerülhetetlenül felkeltették a moralizáló lobbisták figyelmét. Annak ellenére, hogy nem tartalmaznak dohányt, és olyan biztonságosak, amennyire egy nikotintartalmú termék valaha is lehet, Németországban, Belgiumban és Cipruson lényegében vagy ténylegesen be vannak tiltva, míg Lettországban és Hollandiában olyan szigorúan szabályozzák e termékeket, hogy akár de jure is be lehetne tiltani. Franciaországban és Litvániában jelenleg e termékek teljes betiltását fontolgatják”

– sorolja a Dadusállam-index ’25 előszava.

Dadusok és liberálisok

A 2023-as kiadás óta nem történt változás a tabella élén és alján (egészen pontosan a top 5 teljesen változatlan maradt, míg a tabella alján volt némi mozgolódás). A legnagyobb változás Szlovákia esetében történt, amely hagyományosan a táblázat alsó (liberálisabb) végéhez közel állt, de az új e-cigaretta-adónak és néhány mélyen regresszív dohányadónak köszönhetően a 17. helyre ugrott „fel” a listán. Belgium és Hollandia továbbra is „felfelé” menetel a táblázaton, „nagyrészt a kormányuk alacsony kockázatú nikotintermékek elleni megszállott háborújának köszönhetően” – fogalmaz az előszó. Az Egyesült Királyság visszatért a dadusállamok top 10-ébe a dohány, az élelmiszerek és az üdítőitalok kategóriáiban elért nagyon magas pontszámainak köszönhetően, és egy sor e-cigaretta- és elhízásellenes politikával még feljebb fog kerülni.

Németország, Luxemburg és számos dél-európai ország továbbra is a táblázat liberálisabb, jogokat sokkal inkább tiszteletben tartó végén áll, de messze nem tökéletesek, és némelyik egyre rosszabb pontszámokat ér el. Németország például szigorított a dohányreklámok tekintetében, és évről évre növeli az e-cigarettákat sújtó adókat. A spanyol kormány már bevezette az e-cigaretta-adót, és most a nikotintasakok de facto betiltását, valamint az e-cigaretta ízesítésének de jure betiltását javasolja. Luxemburgban szintén van e-cigaretta-adó, és még mindig nem legalizálták itt a hevített dohánytermékeket.

„Minél kevesebb szó esik a táblázat élén álló országokról, annál jobb” – vélekedik az IEA. Törökország, Litvánia és Finnország mindenhol magas pontszámot ért el, és különösen agresszívak az alkoholfogyasztókkal és az e-cigarettázókkal szemben. „Magyarország egyetlen mentsvárát az alkoholra kivetett viszonylag alacsony adók jelentik, míg Írország az e-cigaretta kivételével minden kategóriában rosszul teljesít” – írja az előszó.

No de mi a helyzet Magyarországon?

A jelentés Magyarországról szóló részeihez a Hajba Máté vezette Szabad Piac Alapítvány nyújtott segítséget. A Dadusállam-index ’25 így fogalmaz Magyarországgal kapcsolatban:

„Orbán Viktor alatt Magyarország a dadusállami intézkedések egész sorát vezette be mindenre, kivéve az alkoholt, és mostanra a Dadusállam-index élmezőnyének közelében foglal helyet. Az élelmiszerekre, a dohányra és az e-cigarettára vonatkozóan Európa egyik leginkább mindennapokba betolakodó és kényszerítő politikáját alkalmazza, beleértve az élelmiszerekre és üdítőitalokra kivetett kiterjedt adók rendszerét, a beltéri dohányzás teljes tilalmát és a dohányíz kivételével az összes e-cigaretta ízesítés tilalmát. Magyarország vezeti a táblázatot az élelmiszerek és az üdítőitalok túlszabályozása tekintetében […].”

Az IEA azt írja, hogy a 2011 szeptemberében bevezetett közegészségügyi termékadó (közismert nevén a „chipsadó”) révén Magyarországé lett az élelmiszerek és üdítőitalok legátfogóbb adórendszere Európában.

A jelentés azt is aláhúzza, hogy Magyarország minden más uniós országnál szigorúbban szabályozza az e-cigarettázást, emellett a hevített dohányra kilogrammonként 309 eurós adót vet ki, ami a megfizethetőséghez igazítva a legmagasabb az EU-ban, továbbá a dohánytermékekre is szigorú szabályok vonatkoznak. A jelentés megjegyzi azt is, hogy a szeszes italok és a sörök adója a jövedelmekhez igazítva átlagon felüli. Magyarország pontszámait egyedül az alkoholokkal kapcsolatos szabályozások „javították”, például a borok adómentessége, az alkoholreklámok széles körű lehetőségei, valamint a bárok nyitvatartása kapcsán tapasztalható mozgástér.

„Biztonságosabb nikotin” és dohány

Amint arról fentebb beszámoltunk, a jelentés külön is vizsgálta és sorba rendezte az országokat az egészségre kevésbé ártalmas nikotintartalmú termékekre, valamint a hagyományos dohánytermékekre vonatkozó szabályozásokat tekintve.

A „biztonságosabb nikotin” kategóriája magában foglalja az e-cigaretták, nikotintasakok, snüsszök és hevített dohánytermékek szabályozását, „amelyek mindegyike bizonyítottan kevésbé veszélyes az egészségre, mint az égő dohány” – írja az elemzés. Az e-cigarettákra vonatkozó dadusállami szabályozás magában foglalja az ízek betiltását (legfeljebb 15 pont), az adókat (legfeljebb 15 pont), az e-cigarettázási tilalmat (legfeljebb 30 pont), az újra nem tölthető e-cigaretták betiltását (10 pont) és a promóciót (legfeljebb 10 pont). Ez utóbbi kategóriába tartoznak a reklámkorlátozások, a megjelenítési tilalmak és az egységes csomagolás. A szájnyálkahártyán felszívódó nikotin kategória a snüssz és a nikotintasakok értékesítésére vonatkozó korlátozásokból áll (mindegyikre legfeljebb 5 pont). A hevített dohánytermékekre kivetett adókra vagy tilalmakra legfeljebb 10 pont volt adható. Az így kialakult lista élére Törökország került 83 ponttal, a második helyen Litvánia végzett (65,4 pont), míg Magyarország lett a harmadik (58,7 pont). A legkevésbé szigorú európai állam Olaszország volt e kategóriában (12 pont) Írország és az Egyesült Királyság (13 és 14 pont) mellett, igaz, utóbbiban azóta már bevezették az újra nem tölthető e-cigaretták tilalmát.

A dohánytermékek kategóriája magában foglalja az adózást (40%), a reklámozást (10%), a dohányzási tilalmat (30%), a csomagolási korlátozásokat (10%), a kiskereskedelmi kirakatra vonatkozó szabályokat (5%) és az automaták betiltását (5%). Érdekesség, hogy míg az ártalomcsökkentett termékek terén jól szerepelt az Egyesült Királyság, addig itt egyenesen a leginkább dadusállamnak számított: 90,1 ponttal végzett a lista élén. A második helyre Magyarország futott be (81,2 pont), míg a harmadikra a britekhez hasonlóan inkább az ártalomcsökkentésre hangsúlyt helyező Írország (74,8 pont). A dohányzás jelenleg Luxemburgban a legszabadabb egész Európában (28,2 pont), ezt követi Németország (31,2), valamint meglepő módon Svédország (38,4 pont).

Pozitív fejlemények, negatív kilátások

„Mindig örülünk a liberalizáció apró jeleinek, amikor megtaláljuk ezeket, de az elmúlt két évben nagyon kevésre bukkanhattunk. A deregulációra kevés példa akadt, az egyik ilyen Finnországban történt, ahol végre megszűnt a kormány monopóliuma a sör értékesítésére. Finnország – Olaszországgal együtt – szintén legalizálta a nikotintasakokat a legutóbbi jelentés megjelenése óta. Svédország a dohányosok átállását célzó stratégia részeként szándékosan csökkentette a snüssz adóját”

– fogalmazott a Dadusállam-index ’25 előszava. Majd így folytatta:

„A fentiektől eltekintve minden mozgás illiberális irányba mutat. Amíg a politikusok a kényszerítő paternalizmust a becsület jelvényének, nem pedig szégyenfoltnak tekintik, addig Európa lefelé tartó spirálja csak folytatódni fog.”

Működik-e egyáltalán a dadusállam?

A kényszerítő dadusállami politikák számos problémát és költséget okoznak. A „büntetőadók” növelik a megélhetési költségeket, és ártanak a szegényebb rétegeknek. A magas árak táplálják a feketepiacot, és korrupcióhoz vezetnek. A reklámtilalmak korlátozzák a versenyt, és elfojtják az innovációt. A dohányzási tilalmak komoly károkat okoznak a vendéglátóiparban. A túlzott szabályozás túlzott bürokráciát teremt, és elszívja a rendőrség erőforrásait – vélekedik az IEA elemzése.

„Amennyiben a »közegészségügyi« lobbisták elismerik a politikájuk által okozott károkat, azzal érvelnek, hogy az egészségre gyakorolt előnyök ezt bőven ellensúlyozzák – a cél szentesíti az eszközt. De kevés bizonyíték van arra, hogy a paternalistább politikát folytató országokban egészségesebbek lennének az emberek vagy hosszabb ideig élnének”

– áll a jelentésben.

Amint a mellékelt ábra mutatja, semmiféle összefüggés nincs a Dadusáallam-index pontszámai és a várható élettartam között. Az x tengelyen a pontszámokat láthatjuk, míg az y tengelyen a várható élettartamot az adott országot tekintve. Az, hogy nincs a paternalistább politikák és a várható élettartam között korreláció, nem újdonság: a 2016-os első index közzététele óta folyamatosan ezt tapasztalja az IEA. Ugyanez a helyzet, ha a dohányzók arányát vagy az alkoholfogyasztók arányát vizsgáljuk.

„Az egészség és a jólét között azonban szoros kapcsolat van. […] Ez azt sugallja, hogy a gazdasági növekedés sokkal nagyobb előnyökkel járna az egészség szempontjából, mint a személyes viselkedés tilalmakkal és adókkal való ellenőrzésére irányuló kényszerítő erőfeszítések” – fogalmazott elemzésében az intézet.

Borítókép: Dadus babakocsival a budapesti Eskü téren (ma Március 15. tér) 1910-ben (Fotó: Magyar Bálint / Fortepan / az IMG2GO-val színezve)