Az angol parlament alsóháza elé kedden benyújtott dohányzás- és e-cigaretta törvényjavaslatot bírálta a konzervatív Daily Telegraph weboldalán megjelent cikkében Karol Sikora professzor, egy vezető rákszakértő, aki a túlzott kormányzati beavatkozás példájának tekinti a lépést.
Amint arról beszámoltunk, a törvényjavaslat bevezeti a korosztályos dohányvásárlási tilalmat, amelynek értelmében a 2009-ben és azután születettek soha nem vehetnek majd cigarettát; betiltja a dohányzást a kórházak és iskolák környékén; valamint az e-cigik kapcsán is szigorításokat vezet be.
Sikora azzal érvel, hogy a dohányzás sok kórházi betegnek – különösen a halálos betegeknek – gyakran vigaszt nyújt, és a tilalom szükségtelen szenvedést okozhat számukra. Rámutat továbbá az ilyen tilalom érvényesítésének gyakorlati nehézségeire és költségeire, különösen egy olyan egészségügyi rendszerben, amelyben már így is kevesen dolgoznak és e munkatársak túlterheltek.

Az onkológus továbbá saját tapasztalataiból vett példákkal illusztrálja mondanivalóját, amelyeket a nyugat-londoni rákos betegek ellátásának igazgatójaként szerzett, ahol a rákközpontban dohányzószobát alakítottak ki.
„Szerintem észszerű lenne megakadályozni, hogy a látogatók dohányozzanak a területen, de egyszerűen nem praktikus ezeket a dolgokat bevezetni. A kormány rájött, hogy a pubok sörkertjeiben történő dohányzás betiltása szinte lehetetlen, mert nehéz lenne végrehajtani, és most ugyanezt kellene tennie a kórházakkal is. Nincs bizonyíték arra, hogy e közpolitika erőltetése megváltoztatná a dohányzási szokásokat az országban. A kormány azt szeretné, ha úgy tűnne, hogy tesz valamit, ami nem kerül pénzbe, de a kórházakat egy szükségtelenül beavatkozó állam szándékosan kipécézi, miközben a jelenlegi szabályok úgy jók, ahogy vannak. Eközben a kormány figyelmen kívül hagyja a valódi problémát. Meg kell akadályoznunk az élethosszig tartó függőséget – jóval azelőtt, hogy a beteg kórházba kerülne”
– szögezte le cikkében Karol Sikora. A WHO rákprogramjának egykori vezetője szeptemberben is értékelte a munkáspárti kormány dohányzás visszaszorítására vonatkozó terveit. Akkor így fogalmazott:
„[…] egy bizonyos ponton meg kell bíznunk az emberekben, hogy saját maguk hozzák meg a döntéseiket. Ha minden káros szokást betiltanánk, nagyon unalmas életet élnénk. Hol húzzuk meg a határt? Alkohol? Egészségtelen ételek? Vezetés? Kontaktsport? Egyáltalán, miért érdemes egyáltalán kimozdulni otthonról?”
