hero
Tobacco

Rovat:

Paragrafus
Becsült olvasási idő: 3 perc
Átláthatósági aggályok az EU dohányzásellenes politikája kapcsán

Az Európai Parlament egyes képviselői aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy szerintük az uniós bürokraták „szélsőséges WHO-álláspontokat” támogatnak és hajtanak végre a dohányzás visszaszorításával kapcsolatban, előzetes konzultáció nélkül.

Két európai parlamenti képviselő a közelmúltban parlamenti kérdést nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (WHO FCTC) részes feleinek 10. konferenciáját (COP10) arra használják fel, hogy az Európai Parlamenttel vagy az EU tagállamaival való konzultáció nélkül konzervatív álláspontok elfogadására kényszerítsék az EU-t – számolt be a Tobacco Intelligence november elején.

„A bizottság és az Európai Tanács tisztviselőinek célja, hogy a demokratikus ellenőrzés megkerülésével az Európai Parlamentet az e-cigarettákkal, nikotintasakokkal és hevített dohánytermékekkel kapcsolatos ellentétes álláspontra kényszerítsék”

– írta Johan Nissinen európai parlamenti képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának tagja az Európai Parlamenthez október 24-én benyújtott levelében. (Emlékezhetnek, a Tobacco 2023/05-ös számában interjút olvashattak Johan Nissinennel.)

A svéd EP-képviselő úgy véli, hogy az Európai Bizottság (EB) és a Tanács tisztviselői előbb jóváhagyják, majd az EU nemzetközi jogi követelményeként fogalmazzák meg ezeket az álláspontokat, ami átláthatósági problémát jelent, és hatással lehet az ártalomcsökkentésre az egész kontinensen. „Ez a titkos megközelítés megkerüli a nyilvános és parlamenti konzultációt, és potenciálisan károsíthatja az ártalomcsökkentett füstmentes nikotintermékeket használó európaiak millióinak egészségét” – írta Nissinen. „Az uniós tárgyalók ezeket a döntéseket átláthatóság nélkül kívánják végrehajtani, ami aggályokat vet fel a demokratikus folyamattal kapcsolatban” – tette hozzá. A képviselő ezután kijelentette, hogy a külső nyomás nem befolyásolhatja az uniós jogalkotási és szabályozási folyamatokat, és hivatalosan három kérdést intézett az EB-hez, melyekre írásbeli választ kért.

„Elfogadhatatlan”

Nissinen megkérdezte, hogy milyen aggályok merültek fel a parlamenti és nyilvános konzultáció hiánya miatt ebben a kérdésben, és hogy ez a megközelítés milyen hatással lehet a füstmentes nikotintermékeket használó uniós polgárok egészségére. Azt is megkérdezte a bizottságtól, hogy milyen lépéseket javasol az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiánya ellen a dohányzás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós politikai döntéshozatali folyamatokban. Végezetül Nissinen arról érdeklődött, hogy a COP10 milyen szerepet játszik a nemzetközi dohányzás-ellenőrzési politikák kialakításában, és hogy ezek a politikák hogyan épülnek be az EU szabályozási keretébe.

Ám nem az ECR képviselője volt az egyetlen európai parlamenti képviselő, aki kétségeket fogalmazott meg a bizottság COP-hoz való hozzáállásával kapcsolatban. Októberben Sara Skyttedal, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoport tagja elmondta, hogy kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a COP10 által jóváhagyott, a káros hatások csökkentését célzó intézkedések elfogadására irányuló állítólagos szándékával kapcsolatban.

A svéd kereszténydemokrata politikus úgy vélte, hogy a bizottságnak a COP10-ben való részvétele arra utal, hogy a nikotintasakok betiltását tervezik. (A nikotintasakok esetleges uniós betiltásáról a Tobacco 2023/11-es számában is írtunk.) „Úgy tűnik, az Európai Bizottság a WHO-t akarja felhasználni a nikotintasakok betiltásának kikényszerítésére. Mindezt anélkül, hogy kikérte volna az Európai Parlament véleményét. Elfogadhatatlan” – írta a Twitteren Skyttedal.

Jogi trükközés?

Az Európai Bizottsághoz október 13-án benyújtott levelében Skyttedal kifejtette, hogy a bizottság hogyan javasolta az Európai Tanács határozatát az EU COP10-en képviselendő álláspontjáról. A határozat alapján a bizottság „a helyszíni koordinációs ülések során, a tanács további határozata nélkül” megváltoztathatja az uniós álláspontot, ami azt jelenti, hogy a bizottság megkerülheti a tagállamokat.

A tagállamok azonban a WHO FCTC aláíróiként – írta Skyttedal – jogilag kötelesek betartani a COP-határozatokat, „ami azt jelenti, hogy a bizottság nemzetközi jogi követelményeket írna elő a tagállamok számára azok beleegyezése nélkül”. Skyttedal elmondta, hogy az EU dohánypolitikájának megváltoztatása rendes jogalkotási eljáráson alapul, amelyhez az Európai Parlament ellenőrzésére van szükség.

„A parlamenttel nem konzultáltak, de hamarosan felkérik, hogy vizsgálja meg a dohányzás visszaszorítására vonatkozó javaslatokat”

– mondta. A képviselő hivatalosan megkérdezte az Európai Bizottságot: „Biztosítja-e a bizottság, hogy a COP-on hozott döntések az uniós intézmények jövőbeli jogalkotási döntéseinek sérelme nélkül szülessenek? Szándékában áll-e a bizottságnak ezt a rendszert más nemzetközi tárgyalásokon is alkalmazni, és ha igen, melyeken?”

Két probléma

Clive Bates ártalomcsökkentési aktivista a blogján úgy fogalmazott az eljárás kapcsán, hogy szerinte az EU és az Európai Tanács bürokratái arra használták a WHO-t, hogy „az Európai Parlamentet és a saját jogalkotóikat ellenséges álláspontra kényszerítsék az e-cigikkel, a nikotintasakokkal és a hevített dohánytermékekkel kapcsolatban”.

Mindezzel „két probléma van: (1) a bizottság etikátlan és tudományellenes álláspontot képvisel a dohányzás ártalmainak csökkentésével kapcsolatban; (2) az eljárással való visszaéléssel próbálja megkerülni az európaiaknak közvetlen kárt okozó álláspontok ellenőrzését és elszámoltathatóságát” – írta Bates.

(Közvetlenül lapzártánk előtt érkezett a hír, hogy a COP10-et elhalasztották, az azonban még nem tiszta, hogy idén rendezik online konferenciaként, vagy jövőre tartják meg.)

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)

A cikk a Tobacco 2023/12-es számában jelent meg.