„A cigarettázás öl, a snüssz életeket ment. A svédek csupán 6 százaléka dohányzik, ellentétben például Magyarországgal, ahol minden negyedik ember. A konklúzió – miszerint a snüssz csökkenti a dohányosok arányát – könnyen levonható”

– mondta lapunknak Johan Nissinen svéd EP képviselő idén tavasszal. De mi is pontosan a snüssz, miért küzdenek elfogadottságáért a svédek, és hogy áll jelenleg ez a politikai küzdelem?

A snüssz egy hagyományos svéd találmány, mely még a 18. századból származik. A nikotintasakokhoz hasonló, szájon át alkalmazandó nikotinbeviteli termék, mely azonban dohányt tartalmaz. A snüssz 1992 óta tilos az EU-ban, Svédország a csatlakozási tárgyalásai során viszont kiharcolta a tilalom alóli mentességet, azzal a feltétellel, hogy a terméket nem értékesítik Svédországon kívül.

„Jelenleg értékeljük a dohányzás ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi keretet, amely magában foglalja a 2014/40/EU dohánytermék-irányelvet, a 2003/33/EK dohányreklám-irányelvet és más kapcsolódó dohányzás-ellenőrzési politikákat az egész Unióban. A dohánytermékekről szóló irányelvvel kapcsolatos következő lépésekről az értékelés eredményei alapján döntünk”

– mondta az Európai Bizottság az Euractiv snüsszre vonatkozó kérdésére.

Az EU a rák elleni küzdelemről szóló tervében azt tűzte ki célul, hogy 2040-re létrejöjjön egy dohánymentes generáció. A dohányzás ugyanis a legnagyobb elkerülhető egészségügyi kockázat az EU-ban, az összes rákos megbetegedés 27%-a ennek tulajdonítható.

2023-ban viszont valószínűleg Svédország lesz az első olyan uniós ország, amely ténylegesen „füstmentes” generációt hoz létre, mivel a dohányzás aránya várhatóan 5% alá csökken. Ez az eredmény pedig a döntéshozók szerint nagymértékben éppen a sünssznek köszönhető.

„Ez valami egzotikus újdonság volt, és mivel akkoriban nem volt hagyománya a tagországokban, könnyebb volt betiltani a terméket, mint többet megtudni róla”

– nyilatkozta az Euractivnak Patrik Strömer, a Svéd Snüsszgyártók Szövetségének főtitkára.

Karl Fagerström egyetemi docens, a dohány és a nikotin kutatója „furcsának” tartja, hogy ugyanazokat az adatokat felhasználva az amerikai egészségügyi hatóságok a snüsszt kevésbé károsnak ismerték el, és engedélyezték a forgalomba hozatalát, míg az EU betiltotta. Dr. Fagerström a WHO adataira hivatkozott, amelyek szerinte azt mutatják, hogy a svéd férfiaknál a legalacsonyabb a dohányzás okozta halálozások száma az EU-ban. Hozzátette, a 2018-as adatok szerint Svédországban volt a legalacsonyabb a tüdőrákban szenvedők aránya is az EU-ban, melyet szintén a snüssz használatának tulajdonít.

Alessandra Moretti olasz EP-képviselő azonban olyan tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint a snüssz összefüggésbe hozható más betegségekkel.

„A snüssz valószínűleg nem okoz tüdőrákot, de számos más betegséggel, például szív- és érrendszeri betegségekkel, illetve az emésztőrendszer egyéb rákos megbetegedéseivel igenis összefügg”

– mondta 2022-ben az Euractiv Italynak.

Ám – amint erről korábban beszámoltunk – egyelőre úgy látszik, hogy a helyzet nem enyhülni, hanem inkább szigorodni fog.

„Az asztalomon landolt egy titkos jelentés, amelyet ezen a héten mutatnak be az EU tagállamainak, s amelyben két figyelemre méltó pont található: (1) dicséret arról, hogy a snüssz betiltása milyen sikeres volt, és (2) egy ajánlás, hogy az EU terjessze ki a snüssz betiltását a nikotintasakokra”

– írta Twitteren október elején a radikális jobboldali Svéd Demokraták politikusa, Charlie Weimers, aki szerint az uniós snüssztilalom valójában nem is volt sikeres, s hogy Svédország pont e terméknek köszönhetően érheti el a füstmentességre vonatkozó ENSZ-célt (a dohányzók aránya csökkenjen 5 százalék alá).

Amennyiben ez valóban igaz, akkor az újragondolt dohányirányelv közeledés helyett még egy lépéssel eltávolodik a snüssz legalizálásától.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)