A magyar ökölvívás 1928 és 1960 között minden ötkarikás játékokról hozott haza aranyérmet, s közben olyan legendás sportolókat „termelt ki”, mint Énekes István, Papp László, vagy éppen Harangi Imre – idézte fel a Nemzeti Sport retró-mellékletében, a Népsportban megjelent cikkében L. Pap István.
Az 1913 októberében, az Alföldön született sportoló 23 évesen, átvérzett kötéssel állhatott fel könnyűsúlyban a dobogó legfelső fokára Berlinben. Az olimpia után harcolt a második világháborúban pilótaként – 1941-ben a mai szlovákiai Alsósztregovánál kényszerleszállást hajtott végre, s súlyos sérüléseket szenvedett. A világháború végén Németországban esett amerikai hadifogságba, de boksztudására hamar fény derült, s edzősködni kezdett, majd 1946 elején hazatért. Gyermekkora óta küzdött vesegondokkal, amelyek ekkorra már súlyossá váltak, többször is műtötték, a jobb veséjét teljesen, a balt pedig részben eltávolították ezek során.
A kereső- és munkaképesség-csökkenés megállapítása után Harangi Imre 1949-ben trafikot nyithatott a budapesti Nádor utca 5-ös szám alatt (s Lágymányoson lakást is kapott).
Mindezekről a Béke és Szabadság 1956 áprilisában így írt:
„Az elmúlt napokban a Nádor utcában jártam. Láttam, amint az egyik trafikból először Kocsis Sándor, a Honvéd csatára, majd Hidegkuti és Sándor, a Vörös Lobogó góllövői, aztán Fenyvesi és Mátrai, a Kinizsi jeles játékosai jöttek ki. Benéztem a trafikba, akkor már csak Szusza Ferenc a Dózsából és Papp László kétszeres olimpiai ökölvívó bajnokunk tartózkodott bent. Mindketten Harangi Imrével, az 1936-os olimpia ökölvívóbajnokával beszélgettek…”
1963-ban a Népsport pedig így írt Harangi Imre trafikjáról:
„»HARANGI Dohány és Nikotin Művek«. A Nádor utca és a Mérleg utca sarkán sárgára festett cégtáblájú kis trafik, a felirat felett nem egészen szabályosan, de ott az olimpiai öt karika. Ezt a kegyes csalást minden bizonnyal még a magas NOB vezetősége is elnézné. A háromszor három négyzetméternyi terület zsúfolva vevőkkel. A »Harangi Dohány és Nikotin Műveknél« állandóan nagy a forgalom. A vásárló nem jön ki azonnal, hanem akarva-akaratlan felpillant a falat szegélyező hatalmas tablókra. Sportolók képei láthatók itt, különösebb rendszer és elképzelés nélkül egymás mellé ragasztva. Ez a fontoskodás nélküli fényképhalmaz mégis emberöltőt átfogó sporttörténelem. Harangi Imre olimpiai ökölvívóbajnok életéről, barátairól, tisztelőiről, s azokról, akiket ő tisztel, őszintén és mélyen sorakoznak a fényképek. Van ott Hajós Alfréd dedikációjától Kóczián Éva kézjegyéig minden. A tulajdonos a trafikos, vagy ahogyan ő kedélyesen nevezi magát, a Nikotin Művek igazgatójának a gyűjteménye…”
Harangi Imre 1979-es haláláig vezette az akkor már Münnich Ferenc utcai trafikot. Emlékét Hajdúsámsonban a Harangi Imre utca és a Harangi Imre Sportegyesület, Nyíradonyban pedig a Harangi Imre Rendezvénycsarnok és Uszoda őrzi, valamint ifjúsági ökölvívó emlékversenyeket is rendeztek a tiszteletére. Emellett alakja felbukkan (keresztnév említése nélkül, de azonosítható módon) Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében.
