Görögország konzervatív kormánya törvénytervezetet készít, amely betiltana minden ízesített (kivéve dohány és menta) alternatív dohányterméket – írja az Euractiv. A törvényjavaslat jelenleg a kormányon belüli konzultáció utolsó szakaszában van, s azt még nem erősítették meg hivatalosan, hogy az ízesítési tilalom bekerül-e a végleges jogszabályba.
A görög kormány eddig jellemzően ellenállt az ilyen termékekre vonatkozó szigorúbb szabályozásnak. A törvényjavaslat része annak a szélesebb körű törekvésnek, amely a kiskorúak dohányhoz és alkoholhoz való hozzáférésének megakadályozására irányul.
A jogszabály arra is felhatalmazná a hatóságokat, hogy szigorúbb büntetéseket szabjanak ki azokra a létesítményekre, amelyek dohányárut vagy alkoholt árulnak kiskorúaknak, beleértve a büntetőjogi felelősségre vonást és a bezárást is.

Az ízesítési tilalom által érintett görög dohányipar mintegy 10 000 embert foglalkoztat, köztük 2000 kiskereskedőt. A lépés jogi és gyakorlati kihívásokba is ütközhet. Bármilyen ilyen tilalomhoz az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, és a végrehajtás akár hat hónapot is igénybe vehet.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy Görögországban az EU-ban az egyik legmagasabb a dohányzók aránya (több mint 35%-os), s az ízesítési tilalmak általában visszaterelik az alternatív termékekre áttérteket a cigaretta, azaz a hagyományos dohányzás felé. Így a görög kormány lépése kifejezetten kontraproduktív lehet a közegészségügyi célok tekintetében.
A tervezett jogszabály kritikusai azzal érvelnek, hogy a teljes tilalom túlzás lenne, mivel büntetné a felnőtt felhasználókat, és a feketepiac felé terelné az e-cigizőket. Az iparág képviselői rámutatnak, hogy az olyan országok, mint az Egyesült Királyság, még mindig engedélyezik az ízesített alternatívákat, mint ártalomcsökkentő eszközt. Eközben a kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az akár 400 000 görög e-cigiző ellenőrizetlen illegális forrásokhoz fordulhat.
A tervezett görög lépés egyébként illeszkedik a dohánytermékek szabályozásának szigorításáról szóló szélesebb körű uniós vitához, amelyben egyes országok azonnali lépéseket szorgalmaznak, míg mások a gazdasági aggályok miatt haboznak.
Hét uniós ország (Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Lettország, Litvánia és Magyarország) már bevezetett hasonló ízesítési tilalmat, ami fokozza az egységesebb politikai megközelítésre irányuló nyomást.
