A nemzetközi és hazai kiskereskedelemben a fogyasztók vásárláshelyi befolyásolására az üzletekben a hagyományos eszközök: akció, promóció, másodlagos kihelyezés, nyomtatott poszterek mellett egyre inkább teret nyernek a korszerű, elektronikus és digitális eszközök.

Évente hagyományosan megrendezik a Dohánytermesztési Nyílt Napot Ófehértón, a dohánytermesztési ágazat helyzete és kilátásai mellett a hazai dohánytermés minőségéről és hozamáról is képet kapnak az esemény résztvevői. Az idén szeptember 10-én fogadta vendégeit a Fejértó Szövetkezet telephelyén a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke, Bényei Illés.

Még mindig sok a bizonytalanság az elektromos cigaretták körül, amit a kutatók folyamatos vizsgálatokkal, mérésekkel igyekeznek kiküszöbölni. Azonban az egyes tanulmányok sem könnyítik meg olykor a dolgunkat, főleg, ha azok valamelyest ellentmondanak egymásnak.

Valamilyen oknál fogva sem a dohányosok aktív közössége, sem a nemdohányzók nem tekintik ádáz ellenségüknek a vízipipával pöfékelőket. Nyilván azért, mert az terjedt el a köztudatban, hogy ez csupán egy ártalmatlan szórakozás, hiszen a tartályában lévő víz bizonyára kiszűri a veszélyes anyagokat. Pedig ennél vaskosabb tévedés nemigen lehet...

Lapzártánk után érkezett a hír, hogy a British American Tobacco és a Tabán Trafik közös cége látja majd el dohánytermékkel november elsejétől a trafikokat. Jelen cikkünkben azokat az aggályokat és kérdéses területeket vettük sorra, amelyet az ágazat szereplői szerint még a rendszer indulása előtt mielőbb tisztázni kell. Májusban nyújtotta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Magyarország 2016-os központi költségvetését megalapozó törvényjavaslatát, amely változást hoz a leendő dohány-kiskereskedelmi ellátóval kapcsolatban is. E tervezett változások kapcsán kerestük és kérdeztük meg az ágazat szereplőit a gyártói, nagykereskedői oldalról, milyen aggályaik, várakozásaik vannak az új rendszerrel kapcsolatban. A leendő ellátó kilétét cikkünk elkészülte után jelentették be.

A nagyközönség számára láthatatlan, de mégoly fontos munkát végez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete. A Sashalom egyik utcájában megbúvó épületben a szakemberek a modern technika segítségével igyekeznek kideríteni a rájuk bízott termékminták ( jellemzően kőolaj- és alkoholtermékek, illetve dohányáruk) összetételét. A vámtarifaszám-meghatározás, adójogi minősítés és a termékelemzés hazai fellegvárában az intézmény vezetője, Romhányi Antal ezredes látott bennünket vendégül.

Szinte a dohánytermékek létezésével egy idős a gyártók törekvése, hogy olyan fejlesztéseket hajtsanak végre termékeiken, amelyek a dohányzás ártalmait hivatottak csökkenteni. Az egyik ilyen forradalmi újítás a cigarettafilter megjelenése volt, amelynek fejlődése a mai napig folyamatos.

„Hej, azok a régi szép idők!”, mereng Réz András, az ismert filmesztéta, reklámszakember, miközben szertartásosan rágyújt aznapi, ki tudja hanyadik szivarjára, hátradőlve a kedvenc kanapéján, a nyári hőségben tetőtől a padlóig befüggönyözött otthonában...

Mennyibe kerül egy doboz cigaretta Svájcban? És Chicagóban vagy Kuala Lumpurban? Hol a legolcsóbb és a legdrágább a füstölnivaló? Ezekre a kérdésekre ad választ a Deutsche Bank kutatása.

Az Európai Unió dohánytermékekre vonatkozó irányelveit (Tobacco Product Directive, a továbbiakban TPD) tavaly márciusban fogadta el az Európai Bizottság, és 2014. május 19-én léptek hatályba. A TPD által hozott új szabályok többségét 2016. május 20-ig kell az egyes tagországoknak hazai jogrendjükbe átültetniük. Számos EU-s tagállam hozott már olyan rendelkezést, amely a TPD egyes szabályainak fokozatos bevezetését jelentik. Magyarországon szintén folyamatban van a jogszabályok harmonizációja, azonban egyelőre kevés az ismert részlet.

Lehetséges, hogy hamarosan újra reneszánszát éli majd az egykor oly nagy népszerűségnek örvendő tubák? Nem elképzelhetetlen, hiszen az egyre több helyről kiszoruló dohányosoknak nyújthat megoldást a dohány füstmentes élvezetére. Használatával a legerősebb dohányos is büntetlenül élvezheti a nikotin hatását akár olyan zárt terekben is, ahol tilos volna rágyújtania, miközben a legvérmesebb dohányfüst-ellenzők is elégedettek lehetnek. Mi is a tubák? Hogyan készül? Kik és hogyan használják? – cikkünkből e kérdésekre is választ kaphat.

Igazán sikeres időszakot tudhatnak maguk mögött hazánk pipásai. Kimagaslóan jól szerepeltünk amerikai, mexikói, japán és német nemzetközi lassúsági versenyeken, a hazai viadalokról már nem is beszélve.

Szorgos női kezek éppen az évadzáró debreceni lassúsági pipaszívó versenyre készítették a standard versenypipákat, amikor Nagykőrösre érkeztünk, hogy közelebbről is megismerhessük Magyarország egyetlen pipagyárát. A Szabó Pipagyárban Szabó Balázs, a cég ügyvezetője és lánya, Szabó Csilla fogadott minket, akiktől mindent megtudhattunk a cég kihívásokkal teli sok évtizedes történetéről, a pipákról és a pipásokról.

Az öngyújtó olyan kisméretű eszköz, amely alkalmas láng létrehozására, azaz tűzgyújtásra, és régóta a dohányzás elengedhetetlen kellékének számít. Az első mintadarabot a híres német költő, Goethe barátja és honfitársa, Johann Wolfgang Döbereiner kémikus készítette 1823-ban, aki nem mellesleg a kémia alapjaként szolgáló periodikus törvény megalkotásában is elévülhetetlen szerepet játszott.

Alig néhány hónappal azt követően, hogy augusztusban az angol „vape” ige, azaz az elektronikus cigaretta szívása bekerült az Oxford Dictionary online lexikonba, november közepén az „Év szavának” is megválasztották az igét.

A dohány termesztésének pontos eredetét nem ismerjük. Az bizonyos, hogy az amerikai kontinens bennszülöttei termesztették elsőként dohányzás céljából ezt a növényt. Legvalószínűbb eredeti származási helye a mexikói Yucatan-félsziget, a mayák egykori élőhelye. Valószínűleg ebből a kultúrából származik a szivar („cigar”) szó, amely a maya „sikar” szóból eredeztethető, és dohányzást jelentett. A maya civilizáció felbomlása után a szétszóródó törzsek vitték magukkal a dohányt északra és délre.

A dohányboltokat működési engedélyük a dohánytermékek mellett dohányzási kiegészítő termékek árusítására is feljogosítja, az ebben rejlő potenciált azonban még nem minden dohánybolt ismerte fel, és használja ki teljes mértékben.

Az előző lapszámban a hatóság által kiszabható szankciókról, az intézkedések és az elmarasztalások rendszeréről volt szó. Mint a legtöbb közigazgatási ügyben, természetesen az ilyen ügyekben sem kell feltétlenül „beletörődni” a hatóság jogerős döntésébe: lehetőség van a bíróság előtti felülvizsgálatra is. Hasznos ugyanakkor ismerni a bírói gyakorlatot, az egyes ügyek és körülmények megítélésében ugyanis a bíróságok általában hasonlóképpen vélekednek.

Ígéretünkhöz híven összeállításunkban olvasói felmérésünk legfőbb eredményeiről számolunk be. Minden várakozásunkat felülmúlta az az aktivitás, amit a kérdőívek kitöltésével és visszaküldésével kapcsolatban tapasztaltunk. Köszönjük, hogy ennyien fontosnak tartották megosztani velünk véleményüket. Most pedig jöjjenek a főbb eredmények!

Van, amikor a hamisított cigaretta is jó szolgálatot tesz: ha nem szálanként, hanem egyben égetik el.

A lényeg az apró betűk közé van elrejtve: megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató dohányboltok esetében csak akkor igényelhető támogatás, ha egyrészt a munkáltató a támogatás teljes idejére biztosítja a munkalehetőséget, másrészt csak az igényelheti, és kapja meg a támogatást, aki tervezi, hogy a jövőben majd megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaz.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie 2008. március 11. óta minden forgalomba kerülő öngyújtónak, sok helyen mégis találkozhatunk olyan eszközökkel, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul az előírásoknak, hívja fel a figyelmet a problémára a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE). Cikkünkből megismerheti az öngyújtókra vonatkozó jogszabályi hátteret és kötelező előírásokat.

Magas befektetési értéke miatt az expandált dohány eddig főként a multinacionális, tőkeerős nagyvállalatoknak állt rendelkezésére, a kisebb, családi vállalkozásban működő dohánygyárak viszonylag kis mennyiségben és drágán juthattak csak hozzá.

Az eladónak kötelessége meggyőződni arról, hogy a dohányt vásárló nem fiatalkorú-e, a hatóságnak pedig nem kötelező bemutatnia a 18 évesnél fiatalabb próbavásárló megbízólevelét, erről született jogerős bírósági döntés a közelmúltban Zalaegerszegen.