Magyarországon jelenleg közel 3000 hektáron termelnek dohányt. A termőterületek 80 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében koncentrálódik. Jelentősebb területek vannak még Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékben és szórványban előfordul még néhány megyében.

Két levélfajta között oszlik meg a termesztés, a természetes szárítású Burley (15 százalék) és a mesterséges szárítású Virginia (85 százalék). A beültetett terület 90 százalékán magyar fajtákat termelnek.

A dohánytermelő gazdaságok Burley esetében kis családi gazdaságok, átlagosan 1,9–2,5 hektáros termőterülettel, míg a Virginia dohány esetében a nagyobb gazdaságok a jellemzők, átlagosan 9–10 hektáros termelési mérettel.

A termőterületek jellemzően gyenge adottságú területek, melyeken más növénykultúrát nehezen lehetne rentábilisan termelni. Az ágazat kimagasló foglalkoztatónak minősül, hiszen a Burley esetében hektáronként 900–1000, Virginia esetében 700–750 munkaóra-felhasználás a jellemző.

A magyarországi dohányvertikum felépítése, a nyersdohánypiac és a feldolgozás

Jelenleg Magyarországon közel ötszáz dohányszerződés van. Az ágazat közvetlen vagy közvetett módon 10–12 ezer ember megélhetését biztosítja, időszakos jelleggel. A termelők két elsődleges feldolgozóval köthetnek termelési szerződést, a két cég piaci részaránya 70:30 százalék. A termelők szerződéses jogviszonyban végzik tevékenységüket, ami kiszámíthatóvá teszi a termelést és biztosított a termékpálya. A szerződött mennyiségen felüli termést is felvásárolja a két érintett cég.

Jelenleg egy termelői csoport működik, így a magyarországi termelők 70 százaléka termelői csoport keretében termel dohányt. Ez a csoport 2003 óta tevékenykedik klasszikus termelői csoportként, és nemcsak a közös beszerzésen keresztül segíti a termelést, hanem áruhitel és pénzügyi hitel biztosításával is segíti tagjait a nagy termelési költség finanszírozásában.

A Magyarországon termett dohányok harmadát itthon, a többit Olaszországban és Lengyelországban dolgozzák fel. Azzal, hogy külföldön dolgozzák fel a termés egy részét, lehetővé vált a nemzetközi piacra történő kijutás, ami biztos piacot és ezáltal nagyobb értékesítési biztonságot jelent a magyar termelők számára. A magyar dohánytermesztés egyébként az EU termesztésének 4 százaléka.

A termesztés változása az elmúlt néhány évben – fontosabb mutatószámok

Az elmúlt években a termelői szerződések száma és a termőterület számottevően csökkent. Ennek több oka van. Egyrészt a fiatalok nem a mezőgazdaságban és nem a dohánytermesztésben látják a jövőjüket, megszűnt a tevékenység családon belüli továbbadása. Ebből kifolyólag elöregszik a termelői kör.

Másrészt nagy a beruházási költsége a tevékenység elindításának, hiszen aki az alapoktól építené fel a termelői tevékenységet, annak kvótát és szárítóberendezést kell vásárolnia. Ez hatalmas költség, ami a megtérülési időt is jelentősen kitolja. Mindemellett az éves termelési költségek is magasak, hiszen drasztikusan megemelkedett a szárításhoz használt energia ára, az input anyagok költsége és az élő munka költsége.

Évről évre csökken a tevékenység jövedelmezősége, mert bár a felvásárlók folyamatosan emelték a felvásárlási árakat, ez nem teljes mértékben kompenzálta a költségek emelkedését. Az időjárási szélsőségek is sújtják az ágazatot. A közelmúltból a 2020-as év kiemelkedik e tekintetben, amikor a júniusban lehulló tetemes mennyiségű csapadék (200 mm), a jégesők és a napsütéses órák átlagosnál alacsonyabb mértéke miatt az elmúlt 30 év egyik leggyengébb termésátlagát érte el az ágazat.

A 2022-es évet sújtó nehézségek

Aszály

A 2022-es év szintén emlékezetes marad egy időjárási szélsőség miatt. A csapadékszegény tél és tavasz után egy aszályos nyár következett. Már májusban látható volt, hogy a kiültetett palánták egy jelentős része elpusztult és a tenyészidőszak további részében is folytatódó csapadékhiány eredményeképpen a növények fejlődése elmaradt az átlagostól. Ez nemcsak a várható mennyiséget, de a minőséget is meghatározó módon negatív irányban befolyásolta. Május elejétől augusztus végéig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (ahol a termőterületek 80–85 százaléka van) kevesebb, mint 60 mm csapadék hullott, ami töredéke az ebben az időszakban megszokottnak.

Szeptemberben megérkezett a csapadék, melynek kiemelkedő mértéke miatt kitolódott az érés, illetve a járhatatlanná váló talajokon megnehezült az amúgy is csökkent mennyiség betakarítása. Már most látható, hogy a termés mennyisége legalább 35–40 százalékkal kevesebb lesz a leszerződött mennyiséghez képest, ami tovább csökkenhet kedvezőtlen időjárási körülmények, egy korai fagy bekövetkeztével. A két elsődleges feldolgozó megkezdte a 2022-es évi termés felvásárlását Virginia dohányokból, melynek befejezése november végén, december elején várható.

Energiaár-robbanás

Már 2021 végén látható volt, hogy az energia ára – és annak hatására az inputanyagok ára – meghatározó módon emelkedni fog a következő termesztési évre. A MADOSZ költségkalkulációkat végzett, melyben elemezte a 2021-es adatokat, és vizsgálta a költségemelkedés mértékét a következő évre. Ezeket az elemzéseket az év folyamán többször kénytelenek voltunk elvégezni a gyorsan változó gazdasági környezetben. Január végén kormányzati segítséget kaptunk, és a felvásárló cégek is 15–20 százalékos felvásárlási áremelést hajtottak végre. Ezzel úgy tűnt, ideiglenesen megoldódik az ágazat helyzete, de az utána bekövetkező események hatására a termesztés feltételei tovább romlottak.

A Virginia dohányokat mesterséges úton, szárítókamrákban, gáz és elektromos áram felhasználásával szárítják meg a dohánytermelők. Egy kilogramm száraz dohány előállításához 0,85–0,9 m3 gázra és 1 kWh elektromos energiára van szükség. A 2021-es termesztési évben termelőink 70–80 Ft/m3 áron vásárolták a gázt és 40–45 Ft/kWh áron az elektromos áramot. Ezen energiahordozók díjszabása 2022-re kimagasló mértékben megemelkedett: az elektromos áram esetében 120–130 Ft/kWh a gáz esetében októberben pedig 1300–1350 Ft/m3-re emelkedett az egységár, ami átlagosan több mint tízszeres emelkedés. Mindez kétségessé tette a termés betakarítását.

Ennek hatására év közben a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének kezdeményezésére két alkalommal is tárgyalóasztalhoz ültek a termelők és a két elsődleges feldolgozó képviselői. Mindkét esetben számottevő áremelésben és a megemelkedett szárítási költségek meghatározó mértékű kompenzálásában állapodtak meg a felek. Ezzel – úgy tűnik – elhárulnak az akadályok az idei termés teljes körű betakarítása elől.

Nagy kérdés azonban, hogy a megemelkedő alapanyagárakat hogyan tudják az elsődleges feldolgozók elfogadtatni a cigarettagyárakkal, vagy mennyi idő alatt építhető ki a megemelkedett árú alapanyagok értékesítési csatornái.

A MADOSZ kérésére a 2023-as év tervezése is elindult az ágazat szereplői részéről, ami elé jelentős nehézséget gördít az energiaárak kiszámíthatatlansága, és ennek következtében az input anyagok áremelkedése és elérhetősége. Reménykedünk abban, hogy a járvány alatt bekövetkezett ellátásilánc-szakadások, illetve a szállítási költségek emelkedése miatt a cigarettagyárak számára felértékelődik a helyben, Európában, és azon belül is a Magyarországon termelt dohányok jelentősége, és ezáltal könnyebben elfogadtatható lesz velük az alapanyagárak jelentős mértékű emelkedése. A MADOSZ – mint az európai szövetség (UNITAB) tagja – a többi tagországgal együtt dolgozik ennek a problémának a megoldásán.

Nyitókép: Törik a Burley típusú dohányt Barna József dohánytermesztő földjén Biri határában 2022. július 26-án (Fotó: Balázs Attila / MTI)