Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszélgetett Kenyeres Sándorral, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) elnökével a Szóvetés podkaszt harmadik évadának negyedik epizódjában. Az adást itt lehet meghallgatni:

A beszélgetés során egyebek között elhangzott:

• A korábban jelentős magyarországi dohány-termőterület napjainkra jelentősen lecsökkent, jelenleg 3100 hektáron termelnek dohányt.
• Kevéssé ismert, hogy a dohányon belül két levélfajta van termesztésben: a természetes szárítású Burley és a mesterséges szárítású Virginia. Burley-t a gazdaságok 15%-ában, jellemzően a kisebb területen gazdálkodók termesztenek, a többi területen Virginia terem. Mindkettőből magyar fajtanemesített változatot termesztenek itthon, amelyet a hazai időjárási viszonyok figyelembevételével alkottak meg.
• A termőterületek 80%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Jelentős még Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar, de foltszerűen több más megyében is termesztenek dohányt. A magyar dohányra jellemző a jó minőség és a megfelelő cukortartalom.
• Az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarországon a dohánytermelők száma, jelenleg 600 vállalkozás, illetve őstermelő foglalkozik dohánytermesztéssel. A dohányföldeken végzett munkához szaktudásra van szükség.
• Hazánkban több száz évre nyúlik vissza a dohánytermesztés. A dohánynövény eredetileg 1560-ban jelent meg Európában, a magyar ajkú területek közül elsőként Erdélyben kezdték el termeszteni. A kiegyezés idején Magyarország volt a kontinens egyik legnagyobb dohánytermelője, hazánk az előállított mennyiség szempontjából jelenleg a hatodik.
• Két elsődleges feldolgozó vásárolja fel a dohányt, a termelőknek biztos a piac. A magyar dohány 1/3-a itthon, 2/3-a külföldön kerül értékesítésre.

Kenyeres Sándorral mi is interjúztunk a közelmúltban, a vele készült beszélgetést a Tobacco 2022/04-es lapszámában olvashatják majd, amely április elején jut majd el a trafikokba.