A magyar fogyasztók 65 százaléka szerint a márkák származási helye jobban befolyásolja vásárlási döntéseiket, mint kilenc másik szempont, amelyek közé tartozik például az ár, íz, funkció vagy csomagolás is - derül ki a Nielsen piackutató vállalat globális felméréséből.

Dohánymúzeum rovatunk friss márkasztorijában rendhagyó módon egy ma is kapható cigaretta történetét meséljük el.

Új sorozatot indítunk Dohánymúzeum rovatunkban, amelynek cikkeiben egy-egy régi magyar cigarettamárka történetét, fejlődésének irányait, sorsát mutatjuk be. Sorozatunk első cikkében a Kossuthról olvashatnak.

Manapság természetesnek vesszük a dohányzás körüli hercehurcát, a folyamatos szigorításokat, tiltásokat. Nem csoda, hiszen a dohányzás káros hatásaira való felhívás és ártalmainak csökkentése nem új keletű dolog. A gyártók már viszonylag korán elkezdtek foglalkozni azzal, hogy a dohánytermékeket érő támadásokat kiküszöböljék úgy, hogy „kevésbé károsnak” hirdetett cigarettákat kínáltak fogyasztóiknak.

Mi a közös a Tisza cipőben, a Márka üdítőitalban, az Egri Bikavérben és a Magyar Gördülőcsapágy Művekben? Saját márkázott cigarettája volt mindegyiknek a hatvanas-hetvenes években. Ekkoriban sem furának, sem különlegesnek nem számított, ha kisebb-nagyobb vállalatok, márkák vagy különleges események saját cigarettával rukkoltak elő. Cikkünkben a mai szemmel abszurdnak tűnő reklámcigaretták közül szemezgetünk.

Az egykori hazai dohánygyárak történetét felidéző cikksorozatunk zárásaként a közel 100 éves Symphonia márka szülőhelyének múltját elevenítjük fel. Honnan indult, hogyan fejlődött az 1887-ben nyitott debreceni gyár? – kiderül cikkünkből.