A közelmúltban publikálta idei első féléves eredményeit a NAV Bűnügyi Főigazgatósága (BFIG), amely az idén januártól június végéig tartó időszakban 350 alkalommal intézkedett dohánytermékekkel kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggésben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) meghívásából július elején a magyar–ukrán határszakaszt kereshette fel a Tobacco szaklap, ahol folyamatos intenzív munkával igyekeznek megfékezni a NAV észak-alföldi régiós igazgatóságainak pénzügyőr és pénzügyi nyomozó kollégái, hogy az országba csempészcigaretta érkezzen.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tapasztalatai szerint a Nemzeti Dohányboltok tulajdonosai közül néhányan a végsőkig kivártak, többen a szüneteltetés mellett döntöttek, amíg új telephelyüket meg nem találják, a trafikosok nagy része azonban a kormányrendelet szabályait követve időre elköltözött azokról a helyszínekről (üzemanyagtöltő állomás, 2500 m2-nél nagyobb eladótérrel rendelkező üzlet), amelyeken május 30-át követően jogszerűen nem folytathatta működését. Néhány vitás esetet leszámítva a váltás gördülékenyen zajlott. Az ellenőrzési tapasztalatokról Suller Attila, a NAV vám- és jövedéki szóvivője adott tájékoztatást.

A Nemzeti Dohányboltok üzemeltetői részéről – a konkrét kötelezettségek, előírások és tilalmak tartalma mellett – a leggyakrabban felmerülő kérdés a szankciók terjedelme és mértéke, azaz hogy az egyes jogsértések megvalósításával mit kockáztat a vállalkozás. Jóllehet a működés során valamennyi, a korábbi lapszámokban ismertetett előírást be kell tartani, érdemes néhány gondolatot szentelni – a fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazott – szankciórendszerre is.

A Tobacco Magazin megkérdezte Suller Attila őrnagyot, a vámhatóság vám- és jövedéki szóvivőjét, milyen hiányosságokat tapasztalt a NAV a Nemzeti Dohányboltok eddigi ellenőrzései során.