A legálisan értékesített e-cigi töltőfolyadékok mennyisége 2024-ben körülbelül 7%-kal növekedett, ami lényegesen lassabb ütemű, mint a korábbi években, és elmarad a nikotintasakok és a hevített dohány növekedési üteméhez képest. Ez viszont csak a felszínt kapargatja, az illegális piac növekedése ugyanis becslések szerint sokkal nagyobb – olvasható az Euromonitor jelentésében.

A töltőfolyadékok és e-cigaretták globális szabályozása nagyon eltérő, ami következetlenségeket okoz a jogi piacon. A fogyasztók gyakran nem tudják, hogy az adott országban mi a legális.

A piacokat alapvetően három típusba lehet sorolni: (1) olyan piacok, ahol nincs külön szabályozás, minden termék legális, (2) olyan piacok, ahol teljes tilalom van érvényben, ahol minden termék illegális, és (3) olyan piacok, ahol külön szabályozás van érvényben, bizonyos termékek legálisak, mások illegálisak, valamilyen kritériumnak megfelelően.

A piacok többsége a harmadik kategóriába tartozik, ahol a szabályozás országonként nagyon eltérő. Ezek a szabályozások gyakran tartalmaznak márka- és terméknyilvántartásokat, és olyan tényezőket szabályozhatnak, mint a méret, a nikotinkoncentráció és az íz. A korlátozásokban is vannak eltérések, mint például az ízek tiltása vagy az online kereskedelemre vonatkozó korlátozások, ami azt jelenti, hogy egy termék, amely az egyik régióban legális, egy másikban illegális lehet.

Az e-cigaretták és töltőfolyadékok amerikai szabályozási környezetét az FDA PMTA (Premarket Tobacco Product Application) eljárása példázza. A 26 millió kérelem ellenére csak néhány terméket hagytak jóvá, sok termék nem felelt meg a követelményeknek, miközben egyértelmű végrehajtási mechanizmusok nincsenek. Ez egy széttöredezett és versengő piacot eredményezett, ahol a PMTA jóváhagyás nélküli márkák még mindig dominálnak a piaci részesedésben. Emellett a különböző állami és helyi szabályozások, beleértve bizonyos területeken a teljes tilalmat is, tovább bonyolítják a helyzetet. Jelenleg a piacon lévő termékek akár 80%-a nem felel meg az előírásoknak.

Európában a szabályozás a termék méretére, a nikotin erősségére és az ízekre összpontosít. A szabályozási környezet változásaira a gyártók jellemzően olyan termékek kifejlesztésével reagálnak, melyek legálisan forgalmazhatók az adott országban. Ilyen például számos, az Egyesült Királyságban forgalomba hozott Elf Bar, mint például az ELFBAR 4 az 1-ben és az ELFBAR AF5000, amelyek többféle ízt és nagyobb tartályt kínálnak, miközben a szabályozási határértékeken belül maradnak. A jogszabályi nyomás ellenére ezek az innovációk azt mutatják, hogy a vállalatok és a fogyasztók továbbra is felfedezik az új terméklehetőségeket.

Az előzetes kutatások szerint viszont ezen terméktípusok illegális értékesítése egyes piacokon elérheti a 80%-ot is, ami a cigarettapiacnál jóval magasabb illegális penetrációt jelent. Ennek hátterében olyan tényezők állnak, mint a méret, az ízek, a nikotinkoncentráció és a kényelem, mivel a fogyasztók a korlátozó szabályozás ellenére gyakran ezeket a tulajdonságokat részesítik előnyben. Ennek eredményeképpen sok fogyasztó vásárol illegális termékeket, hogy megfeleljen preferenciáinak és igényeinek.

A legális termékek lassabb növekedése mellett az illegális piac dominanciája rávilágít a helyzet összetettségére. A vállalatok az egymásnak ellentmondó szabályozások között lavíroznak. Az illegális piac kezeléséhez elengedhetetlen a szabályozó hatóságok, a gyártók és az érdekelt felek közötti együttműködés, hogy olyan kiegyensúlyozott környezetet teremtsenek, amely összehangolja a fogyasztók választási lehetőségeit és igényeit a közegészségügyi célokkal.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Grok AI)