Az 1800-as években, Angliában, a tiszti klubokban kezdett hódítani a cigaretta, amelyben már a durva alapanyagot felváltotta a finom dohány és papír. Egyre nagyobb divattá vált a cigarettázás; a pipázás, szivarozás helyett sokan inkább a dohányfogyasztásnak ezt az elegánsabb módját választották.

Amerika számít a dohány bölcsőhelyének. Amerigo Vespucci már 1505-ben beszámolt róla, hogy erős hallucinogén hatása miatt helyi indián törzsek szívják ezeket a leveleket, hogy így kerüljenek kapcsolatba a természetfeletti erőkkel. Emellett a barátság gesztusának tartották, ezért az indiánok eleinte minden hozzájuk érkező idegent jó szándékuk jeleként dohánnyal vendégeltek meg. Ezt a köszöntést „tabagie”- nek nevezte el egy francia felfedező, a kanadai Quebec tartományban ma is így nevezik a trafikokat.

A 18. századra egész Európában elterjedt a dohány élvezete, ám míg az öreg kontinensen többnyire félhosszú pipát szívtak, addig Amerikában már új divat hódított: a szivarozás. Egyébként már az ősidőkben, Mexikóban is sokszor az összecsavart dohánylevelet pálmalevelekbe burkolták, és így szívták.

Az 1943-as telefonkönyv három dohány-nagyárudát, tizennégy dohányelosztót és négy és fél oldalon át több mint ezer trafikot sorol fel. A háború után bevezették a dohányjegyeket, melyek ellenében 25 db cigarettát, 5 db szivart, 25 gramm cigarettadohányt vagy 50 gramm pipadohányt adhattak az eladók. Később államosították az üzleteket, jóval kevesebb lett a számuk, ez a rendszerváltásig így is maradt.

Régen a trafikok a városok legelegánsabb, legpompásabb üzletei közé tartoztak. Ezekben a dohányféleségek mellett apró játékokat, édességet – üveggolyót, ólomkatonát, cukorkát, csokoládét – lehetett kapni, emellett a szerelmes fiatal lányok itt szerezhették be a levélpapírt, borítékot, tintát, bélyeget. A trafik az emberek törzshelyévé vált, mert egyedül itt árusítottak együtt tantuszt, sorsjegyet, villamosjegyet, borotvapengét és napilapot.

Európában a dohánynövény először Portugáliába érkezett. Onnan egy francia nagykövet, Jean Nikot vitt haza néhány magot Franciaországba, róla nevezték el Linné Nicotiane-nek. Európában először a katonák, a papok és a matrózok kedvelték meg. I. Jakab angol király be akarta tiltani a dohányzást, ám az ebből beszedhető adókra gondolva, letett erről a szándékáról.

Számos magyar írót megihletett a trafikok világa. Így született Heltai Jenő Trafik, Márai Sándor Egy doboz Coronas, Szép Ernő A méltóságos trafik vagy Zelk Zoltán Egy trafikos emlékei című írása.