2020. május 20-án újfajta ízesítési tilalom lépett életbe a cigarettáknál. Ha jól értem, az ízesítés jellegzetes volta körül alakult ki jogértelmezési kérdés, amelynek következtében a JTI a korábbi jellegzetes ízű helyett már csak enyhén mentolos dohánytermékeket dobott piacra. Ebből viszont komoly jogi kalamajka alakult ki. Hogyan indult ez az egész?

2020-ban a jellegzetes ízesítés tilalmát vezették be uniós jogharmonizáció következtében Magyarországon. Mivel Svédországban a helyi közegészségügyi hatóság egy nappal a magyar előtt indított eljárást, az összes uniós tagállamban annak az eljárásnak az eredményeit kellett bevárni. Minden ment a maga medrében, s mindenki a jellegzetes ízesítés fogalma kapcsán gondolkodott. Ám egy versenytársunk, amely szerintünk rosszhiszemű bejelentést tett, folytatta a támadást, és összesen több mint 120 bejelentést tett különböző hatóságnál az alacsony mentoltartalmú termékeinkkel kapcsolatban, és végül már egy nem létező jogi tilalomra hivatkozott. A vonatkozó kormányrendelet záró, átmeneti rendelkezései között szerepelt egy mondat arról, hogy meddig forgalmazható „mentolos cigaretta”. A hatóság e bejelentés alapján arra a megállapításra jutott, hogy ebből a szóhasználatból jogilag levezethető, hogy a cigaretták esetén már általános mentoltilalom van Magyarországon. Ezt nem tükrözték a magyar állam korábbi nyilatkozatai, amelyeket például a Világkereskedelmi Szervezetben vagy az EU-ban tettek. Ugyanakkor az eredeti európai uniós dohányirányelv megfogalmazása egyértelműen arra utalt, hogy a jellegzetes ízesítési tilalom bevezetése nem jelent általános ízesítési tilalmat. A JTI ennek megfelelően minden európai piacon azt a stratégiát követte, hogy a jellegzetes mentolízesítésű termékek fogyasztóinak az alacsony mentoltartalmú termékeket tette elérhetővé. A piaci eredmények igazolták ezt a stratégiát, nagyon is népszerűek voltak a jellegzetes íztől megfosztott termékek, ami vélhetően fájt a más termékfejlesztési megoldást választó versenytársaknak.

2021-ben volt a következő lépcsőfoka ennek az ügynek, amikor a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a mentol-adalékanyag cigarettákban történő használatát tévesen megtiltó hatósági határozatokat. Itt úgy tűnt, visszatérnek az alacsony mentoltartalmú termékek a magyar piacra, ám nem sokáig maradhattak.

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntést hozott. Ezen az alapon a JTI visszakapta a rá korábban kirótt százötvenmilliós bírság összegét, s egyúttal a jogerős ítéletre hivatkozva vissza is tértek az alacsony mentoltartalmú termékek a polcokra. Ám jött egy újabb fordulat ebben a szövevényes történetben: a fogyasztóvédelmi hatóság úgy döntött, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be, és egyúttal azonnali jogvédelmet is kér a Kúriától, hogy a JTI termékei ne kerülhessenek vissza a dohányboltokba. Az azonnali jogvédelem arra van kitalálva, hogy a hatósági eljárás ügyfele rendkívüli módon a hatóság döntésének végrehajtásával szemben kérhessen azonnali jogvédelmet, hatóságok számára ilyen védelmet tényleg csak a legritkább esetben ítélnek meg. A mi ügyünkben viszont sajnos megfordult a dolog: az egy hónappal korábban a polcokra visszakerülő termékeink forgalmazását tiltotta meg a Kúria döntése. Ebben a helyzetben a JTI-nak rendkívül fontos volt, hogy elérje: a kiskereskedők ne károsuljanak, s értékesíthessék a már meglévő készleteiket – ezt szerencsére nem tiltotta meg a Kúria.

Egy 2021-es jogszabály ráadásul a Covid-járványra hivatkozva teljesen betiltotta a mentol- vagy mentolszármazék-alapanyagokat tartalmazó cigaretták forgalmazását. Mit szólt mindehhez a JTI?

Ezt a jogalkotási folyamatot is meg kellett előznie egy notifikációnak a minisztérium részéről az Európai Bizottság felé. Ténylegesen először itt jelent meg a magyar jogalkotó részéről mindaz, amire korábban a bejelentő versenytársunk és a fogyasztóvédelmi hatóság egyaránt hivatkozott, tehát a teljes mentoltilalom, az ízesítés milyenségétől függetlenül. 2021 őszén tehát már világossá vált, hogy az alacsony mentoltartalmú termékek akkor sem térhetnek vissza a Nemzeti Dohányboltok polcaira, ha a Kúria végül a JTI-nak ad igazat.

Más országokban is érvényben van ennyire szigorú ízesítési tilalom?

Nem példa nélküli, hogy a mentol-adalékanyagot teljes mértékben tiltsák, de nem ez a jellemző.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárása nemrég zárult le, a JTI-nál nem találtak szabálytalanságot. Ön végigcsinálta az egész jogi procedúrát. Hogyan értékeli mindezt, s milyen tanulságot lehet levonni az ügyből, amely esetleg a kiskereskedők szempontjából is releváns?

Alapvetően a versenyhivatal azt vizsgálta, hogy amikor a kiskereskedelmi partnereinket tájékoztattuk arról, hogy az általunk forgalmazott alacsony mentoltartalmú termékek megfelelnek a jogszabályoknak, akkor ezzel megtévesztettük-e a trafikosokat. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásai így logikailag összekapcsolódtak a versenyhivatal eljárásával. Mivel a Kúriának köszönhetően a fogyasztóvédelmi ügyekben jogerősen kimondták, hogy teljesen jogszerűek voltak az alacsony mentoltartalmú termékek, ezen az alapon a versenyhivatal is meg tudta szüntetni az eljárását. Hiszen világossá vált, hogy a termékek jogszerűen voltak forgalmazhatók, így pontos és korrekt tájékoztatást adtunk ezekről a kiskereskedőknek.

Örömtelinek tartom, hogy kifejezetten jó a kiskereskedőkkel fennálló kapcsolatunk, amely a sikeres együttműködésen és az egymásba vetett bizalmon alapul. Ha egy nagykereskedő a saját jogsértésével valamilyen kárt okoz a kiskereskedőknek, a korrekt iparági gyakorlat az, hogy nem engedi, hogy a kárt a kiskereskedő viselje. Az ebben az eljárásban tapasztaltak is azt mutatják, hogy a nagykereskedők felé irányuló kiskereskedői bizalom megalapozott és gyümölcsöző mindkét fél számára. Amikor például a károgó hangok közepette bevezethetővé váltak az alacsony mentoltartalmú termékek, s nagy népszerűségre tettek szert, abból a trafikosok is sokat profitáltak, rengeteget tudtak eladni a JTI új termékeiből. Szintén jól jártak a kiskereskedők azzal, hogy a már meglévő készleteiket értékesíthették – ennek fontosságát végig szem előtt tartottuk. Bízunk abban, hogy a kölcsönös bizalom a jövőben is fenn fog maradni.

Hozzáteszem, hogy a kiskereskedőkkel szembeni tisztességes és jogszerű magatartás az iparágunkban elfogadott nemzetközi vállalati megfelelési alapelv. Valótlanul azt állítani a kiskereskedők vagy a hatóság felé, hogy egy dohánytermék jogszerű vagy jogszerűtlen, az ebbe a megfelelési alapelvbe ütközik, és ehhez képest csak plusz, hogy még jogszabályba is ütközhet. A felső vezetők számára egyre fontosabb a vállalati megfelelés vagy compliance, mert ezzel a vezető a vállalatot és saját magát is megvédi a felelősségtől. Ez egy jó vállalatirányítási gyakorlat, amit egyre több vezető ismer fel – bízunk abban, hogy ez tovább növeli a kiskereskedők bizalmát.

Azért érte hátrány a kiskereskedőket is, hiszen nem tudták végig forgalmazni az alacsony mentoltartalmú termékeket.

Igen, az elmaradt bevétel nemcsak a JTI-nál jelenik meg, a téves hatósági döntések miatt sajnos a kiskereskedőket is kár érte. Ezek nagyon sikeres termékek voltak, a mentoladalékanyag teljes tilalmának bevezetéséig szép eredményeket hoztak volna a kiskereskedők számára is. Ettől ők is elestek a téves hatósági döntések és bejelentések miatt.

Márciusi közleményében a JTI azt írta, fontolgatja, hogy kártérítési pert indítson. Miért tartják ezt indokoltnak?

Erős szembeszélben, komoly szakmai kihívások mellett, de eredményesen védtük meg az igazunkat, aminek nagyon örültünk, mert így mindenekelőtt a JTI szakmai hírnevét és a belénk vetett bizalmat helyreállíthatjuk. Ezzel egyidejűleg viszont értékelni kell az elszenvedett jelentős károkat és a költségeket is. Végső döntés még nem született, ahogy arról sem, hogy ha elindítjuk a pert, kik ellen tesszük majd meg. Mindenesetre sok jel utal arra, hogy ezt a lépést meg kell tenni. A JTI-t egyrészt nagyon komoly károk érték, hiszen növekvő trendet mutató termékcsaládról volt szó. Ugyanakkor más piacokon, pl. Csehországban vezettek be hasonló terméket a versenytársak is – köztük az is, amelyik idehaza támadta a termékeinket, tehát az ő vezetői tudhatták, hogy jogszerű az alacsony mentoltartalmú cigaretta, mégis meglátásunk szerint rosszhiszemű bejelentést tettek ellene. Egy perben tisztázódhat, ez kinek a felelőssége volt. A befektetőink érdeke is, hogy a JTI menjen utána ennek az elmaradt haszonnak. Másrészt rossz üzenete lenne, ha egy nyilvánvalóan jogsértő döntéssel szemben az azt elszenvedő károsult nem tenne jogi ellenlépéseket. Egyúttal, ha a JTI nem kapna kártérítést, az bátoríthatná az iparágon belüli és kívüli bejelentőket, hogy ők is rosszhiszeműen komoly károkat okozzanak az iparági szereplőknek. A kiskereskedők érdeke is az, hogy ha ők egy dohányterméket jogszerűen értékesíthetnek, azt ne akadályozza meg senki megkérdőjelezhető eszközökkel.