Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a Felhívás a dohányfüstmentes környezet és az első európai dohányzásmentes generáció elérésére 2030-ig című európai polgári kezdeményezést – írja az MTI.
A kezdeményezés szervezői arra kérik a bizottságot, hogy tegyen jogszabályjavaslatot az új generációk dohányfüggőségtől való megóvása érdekében, lépjen fel a kapcsolódó környezeti veszélyek és a dohányzás ellen.
A szervezők azt akarják elérni, hogy a brüsszeli végrehajtó testület olyan jogi lépésekre tegyen javaslatot, amelyek megszüntetik a dohány- és nikotintermékek értékesítését a 2010 után született európaiak számára. A kezdeményezés konkrét intézkedéseket is szorgalmaz a csikkmentes vízpartok és nemzeti parkok európai hálózatának létrehozására, a szabadtéri füstmentes terek kiterjesztésére, valamint a dohányreklámok teljes betiltására.
Az Európai Bizottság közleménye szerint az európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételeknek, jogilag elfogadható. A kezdeményezés tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.
Nem előzmény nélküli a kezdeményezés
A korosztályos dohányvásárlási tilalom évek óta téma. Magyarországon Lázár János akkori nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos a 2018-as Tobacco Hungary-n beszélt arról, hogy megtiltaná a 2020 után születetteknek a dohánytermékek vásárlását. A kormány sajtóértesülések szerint azt kívánja elérni, hogy 2030-2035-re a magyar felnőtt lakosságnak csupán öt százaléka legyen dohányos. Konkrét lépéseket azonban egyelőre nem tettek a korosztályos dohányvásárlási tilalom bevezetése felé.
2021. december elején az új-zélandi kormány bejelentette, hogy az ország 2025-től kezdődő füstmentességét célzó terv részeként az akkor 14 éves, vagy annál fiatalabb gyerekek 2023-tól már soha nem vehetnek majd dohányterméket az országban. 2022 januárjában aztán Szingapúr és Malajzia is jelezte, hogy követnék a szigetország példáját. Új-Zéland veszélyes precedenséről a Tobacco 2022/03-as számában írtunk hosszabban.
2022 tavaszán – első európai országként – Dánia is komolyan fontolóra vette a korosztályos dohányvásárlási tilalom bevezetését. Ott végül az egészségügyi miniszter jelentette ki, hogy „a 2010-ben vagy később születettek dohány- és nikotintermék vásárlási tilalmához az európai dohánytermék-irányelv módosítására lenne szükség”.
Mi történik ezek után?
A szerdai regisztrációt követően a szervezők megkezdhetik a támogató aláírások összegyűjtését, amelyre egy év áll rendelkezésükre – írta az MTI. A szabályok értelmében ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató aláírást kap legalább hét különböző tagállamból, akkor a brüsszeli testületnek reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja, de döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.
Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság hatáskörén kívül, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.
Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a lehetőséget tíz éve vezették be, s bár a sok esetben összejött a szükséges aláírásszám legalább hét különböző tagállamból, az európai polgári kezdeményezések kevésszer hoztak valódi változást. Így történt ez a hazánkban legismertebb, a magyar kormányzat és kormánypárti média által támogatott Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés esetében is 2020-2021-ben. Hiába gyűltek össze az aláírások, az Európai Bizottság végül jelezte, új törvényeket nem hoznak a témában, mert a már meglévő szabályozás tökéletesen alkalmas a kezdeményezésben felvetett problémák kezelésére.
Mindezek alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a közeljövőben a most elindult európai polgári kezdeményezés hatására uniós szinten döntés születne a korosztályos dohányvásárlási tilalomról.
Nyitókép: Tetiana Shyshkina / Unsplash
