Az idén négyféle, belga típusú sörökből álló termékcsalád kerül piacra, 2021-től pedig minden évben szezonális söröket készítenek, a tervek szerint a rendelkezésre álló gyógynövények felhasználásával is. A forgalom az idén várhatóan 50 ezer liter lesz, 2024-ig pedig minden évben évente 500 ezer literrel nő - mondta el a megnyitón Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára. A beruházáshoz 785 millió forint támogatást nyújtott az állam.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát kiemelte, hogy a sörfőzde beleillik az apátság jövőt építő stratégiájába. A fő munkaterületek a plébániák, iskolák, közgyűjtemények és szociális intézmények, de a turizmushoz kapcsolódó vállalkozás ugyanazon nagy egész része, amelynek célja az érték- és kultúrateremtés, nem pedig a fogyasztás öncélú növelése.

Felelevenítette, hogy a hazai sörtörténet első adatai bencés apátságokhoz fűződnek, a bakonybéli monostor 1086-os összeírása említ már egy Komlóhozó nevű völgyet. Pannonhalmáról a 12. századból valók az első adatok, a 13. századi oklevelek szerint az apátság falvainak volt a feladata sört és malátát szállítani a monostorba, amely azt jelenti, hogy a vidéken akkoriban már főztek sört. A török hódoltság idején a sörfőzés megszűnt, majd 1701 után indult újra. A számadáskönyvek szerint 20-30 ezer litert főztek akkoriban évente. Hozzátette, hogy Ravazdon a 18. század közepén indult meg a sörfőzés az apátság szervezésében, majd a rend 1786-os feloszlatása után Pannonhalmán és Ravazdon is megszűnt a sörfőzés.