A globális kávéfogyasztás közel 30 éve folyamatosan növekszik. Az egy főre jutó napi átlagosan 2,7 csésze kávéfogyasztással a kávé ma már az egyik legnépszerűbb ital. Becslések szerint naponta mintegy kétmilliárd csésze kávét fogyasztanak világszerte.

Ez a kereslet a kávé elkészítési módjainak jelentős diverzifikációjához is vezetett, beleértve a kávékapszulák létrehozását. E kapszulák népszerűsége megosztotta a közvéleményt, mivel ez az elkészítési mód, amely egyszer használatos egyedi csomagolást használ, káros a környezetre.

„A termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak értékelésével foglalkozó kutatóként gyakran beszélünk a kávé karbonlábnyomáról. Úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk az otthoni kávékészítés többféle technikájának szénlábnyomát, és kiderült, hogy nem a kávékapszulák a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók”

– írja a The Conversation portálon megjelent közös cikkében Luciano Rodrigues Viana, Charles Marty, Jean-François Boucher és Pierre-Luc Dessureault, a Québec-i Egyetem kutatói.

Mint írták, az otthoni kávékészítésből eredő szennyezés csak a jéghegy csúcsa. Mielőtt egy csésze kávét élvezhetünk, az több lépcsőn megy keresztül, kezdve a kávébabok mezőgazdasági termesztésétől, a szállításukon, pörkölésükön és őrlésükön át egészen a kávéhoz használt víz felmelegítéséig és a csészék mosásáig. Ezek a lépések, amelyek a kávékészítés minden módjára jellemzőek, erőforrásokat fogyasztanak és üvegházhatású gázokat bocsátanak ki.

„Ahhoz, hogy megfelelően össze lehessen hasonlítani a különböző kávékészítési módok szénlábnyomát, fontos, hogy a teljes életciklusukat figyelembe vegyük: a kávé előállításától a csomagolás és a gépek gyártásán keresztül a kávé elkészítéséig és a keletkező hulladékig” – írták a kanadai kutatók.

Négy kávéfőzési módszer összehasonlítása

A kutatók úgy döntöttek négy módszert vizsgáltak, amelyekkel 280 milliliter kávét lehet elkészíteni, nevezetesen:

• 1.) hagyományos filterkávé (25 gramm kávé)
• 2.) kapszulás filterkávé (14 gramm kávé)
• 3.) főzött kávé (francia presszó) (17 gramm kávé)
• 4.) oldódó kávé (12 gramm kávé), más néven instant kávé.

„Elemzésünk egyértelműen kimutatta, hogy a hagyományos filterkávénak van a legnagyobb szénlábnyoma, főként azért, mert nagyobb mennyiségű kávéport használnak fel az általunk meghatározott egységnyi kávémennyiség előállításához. Ez a folyamat több áramot is fogyaszt a víz felmelegítéséhez és melegen tartásához”

– írták a kutatók. Ha a fogyasztók az ajánlott kávé- és vízmennyiséget használják, az instant kávé tűnik a legkörnyezetbarátabb megoldásnak. Ez annak köszönhető, hogy csészénként kevés oldódó kávét használnak fel, a vízforraló a kávéfőzőkhöz képest alacsonyabb villamosenergia-fogyasztással rendelkezik, és nem keletkezik kezelendő szerves vagy szervetlen hulladék.

Másrészt, ha a fogyasztók 20 százalékos többletkávét használnak, és a szükséges vízmennyiség kétszeresét melegítik fel (ami gyakran előfordul), a kávékapszula tűnik a legjobb megoldásnak. Hogy miért? Mert a kapszulák lehetővé teszik a kávé és a víz mennyiségének optimalizálását fogyasztásonként.

A hagyományos filterkávéhoz képest a kapszulás filterkávé (280 ml) fogyasztása 11-13 gramm kávét takarít meg. Brazíliában 11 gramm arabica kávé előállítása körülbelül 59 gramm CO2e (széndioxid-egyenérték) kibocsátással jár. Ez az érték jóval magasabb, mint a kávékapszulák gyártása és a keletkező hulladék szeméttelepre juttatása során kibocsátott 27 gramm CO2e. Ezek a számadatok érzékeltetik, mennyire fontos, hogy elkerüljük a kávé túlzó mennyiségű használatát és pazarlását.

A kávétermesztés karbonlábnyoma

A kávékészítés típusától függetlenül a kávétermesztés a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátású fázis. A teljes kibocsátás mintegy 40-80 százalékát teszi ki. Ennek számos oka van a kanadai kutatók szerint.

A kávénövény egy kisebb méretű fa vagy cserje, amelyet hagyományosan az erdők lombkoronájának árnyékában termesztettek. Az ágazat modernizációja számos kávéültetvény átalakulásához vezetett, így a kávéültetvények hatalmas, a napnak teljesen kitett mezőkké váltak. Ezáltal szükségessé vált az intenzív öntözés, a trágyázási rendszerek és a növényvédő szerek használata.

Ez a gépesítés, az öntözés és a nitrogén-oxidot kibocsátó műtrágyák használata – amelyek előállításához nagy mennyiségű földgázra van szükség – nagyban hozzájárul a kávé szénlábnyomához.

A kávé szénlábnyomának csökkentése

„Fogyasztói szinten a kávéfogyasztás csökkentésén túl a kávé- és vízpazarlás elkerülése a leghatékonyabb módja a hagyományos, főzött és instant kávék szénlábnyomának csökkentésének”

– írták a Québec-i Egyetem kutatói. Mint fogalmaztak, a kávékapszulákkal elkerülhető a kávé és a víz túlzott mértékű felhasználása. A kapszulás gépek kényelme azonban arra késztetheti a fogyasztókat, hogy megduplázzák kávéfogyasztásukat, így ez a környezeti előny elillanhat. A fogyasztóknak tisztában kell lenniük a kapszulák újrahasznosítási lehetőségeivel is abban a városban, ahol élnek. Ennek célja, hogy elkerüljék, hogy újrahasznosítás helyett hulladéklerakóba kerüljenek az elhasznált kapszulák. „Még jobb, ha áttérnek az újrafelhasználható kapszulákra” – írták a kutatók.

Szerintük az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásunk korlátozása adaptált étrendet igényel, és ez alól a kávé sem kivétel. A megoldás része, hogy olyan kávékészítési módot választunk, amely kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, és mérsékeljük a kávéfogyasztást. A kanadai kutatók úgy vélik, a kávé szénlábnyomának több mint a fele azonban a kávétermelők és -szállítók tevékenységéből származik. Nekik kell lépéseket tenniük azért, hogy a kávétermelés környezeti és társadalmi hatásait csökkentsék.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Kous9 Studio / Unsplash)