Egészen pontosan egy évvel a 2021-es Tobacco Hungary után zajlott le a 2022-es rendezvény. Ezúttal új helyszínen, a balatonalmádi Hunguest Hotel BÁL Resortban rendeztük meg a konferenciát 2022. szeptember 27–28-án.

Az elmúlt egy évben jelentősen felfordult a világ körülöttünk, megannyi nehézséggel kell szembenéznünk. A tavalyi konferenciához képest az idei szervezése közben jóval több kihívásba ütköztünk, s bár sokszor érezhettük úgy, mintha a világ összeesküdött volna ellenünk, ismét megrendezhettük az eseményt.

A már említett kihívásokra a konferencia programjában is igyekeztünk reflektálni. A teljesség igénye nélkül a konferencián szó esett a dohánypiac előtt álló kihívásokról, a feketepiaci helyzetről, a nem-dohánytermékek hatékony értékesítéséről, az aktuális HR-helyzetről és a fenntarthatóságról is.

A program könnyedebb, ám mégis informatív részét képezte Ördög Nóra és Nánási Pál előadása, amelyben a kisbolt-üzemeltetéssel kapcsolatban nyújtottak értékes tippeket, valamint Görög Ibolya protokollszakértő előadása, amelyben a dohányzással, valamint a vevők kiszolgálásával kapcsolatban adott tanácsokat a trafikosoknak. Mindezek mellett a rendezvény első napján a Tom White and the Mad Circus rockabilly-zenekar koncertjén és házibulin szórakozhatott együtt a trafikostársadalom és a dohányipar színe-java.

IT-praktikák és emberközpontú cégvezetés

Sajnálatos módon a konferenciánkba is beleszólt a koronavírus-járvány: Kenyeres Sándor, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) elnöke nem tudta megtartani A dohánytermesztés helyzete Magyarországon című előadását. Ám tervezett előadónk vállalta, hogy összefoglalja, miről beszélt volna a konferencián, ezt külön cikkben olvashatják. Ugyanígy Fodor Sándor, az ODBE kommunikációs és CORA vezetőjének, valamint Kocsis Gábor, a JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetőjének mondanivalóját is külön cikkben foglaltuk össze.

Ficzere Zsolt, a Triklon-IT Kft. ügyvezető igazgatója az informatika használatának fontosságára hívta fel a figyelmet a 2022-es Tobacco Hungary-n Hatékony trafiküzemeltetés IT-s szemmel című előadásában. Mint mondta, ma már számos online program érhető el, mely a trafikosok segítségére lehet, főleg a működtetés optimalizálásában. Ezek segítségével folyamatosan nyomon követhetjük egyszerre akár több trafik készletét és forgalmát, így megspórolhatjuk a trafikban töltött időt és az üzemanyagköltséget is. Egy szoftver egyebek között lehetővé teszi, hogy könnyen észleljük a beragadt készleteket, valamint azt is láthatjuk, mely termékek fogynak egy időszakban jobban az átlagosnál, így abból nagyobb készletet felhalmozva a konkurencia árai alatt lehet ezeket kínálni anélkül, hogy veszteségesek lennénk. Az adatok elemzésével könnyen megismerhetők a vásárlók is, s eldönthetjük, mely termékkategóriában érdemes bővíteni a kínálatot. De a kiállított bizonylatok száma alapján a trafik nyitva tartását is optimalizálhatjuk. A jelenlegi helyzetben ezek a tényezők nagyon sokat jelenthetnek a kiadások csökkentésének, illetve a bevételek maximalizálásának tekintetében – mutatott rá előadásában a Triklon-IT ügyvezetője.

Nem a tőke, nem az innováció, nem az ismertség teszi a különbséget a vállalkozások között, hanem az ott dolgozó emberek – fogalmazott előadásában a Rónatabak Kft. ügyvezetője. Apáti Béla az emberközpontú gazdaság híve, ami azt jelenti, a gazdaság szolgálja az embert, és nem fordítva. Az, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön, nagyban befolyásolja a mi életminőségünket, de a beosztottjainkét, munkatársainkét is. Mint mondta, a „munkaügyi Maslow-piramis” legalján a bér áll, hiszen ebből tudjuk fedezni alapvető szükségleteinket. A második legfontosabb tényező a megbecsülés. Ha a kettő együtt teljesül, akkor számíthatunk arra, hogy a munkavállaló nem akarja majd elhagyni a munkahelyét. Ezen felül szót ejtett a munkaerő kiválasztásáról is. Apáti Béla szerint még a legjobb kiválasztás esetében is mindössze 70 százalék az esélye annak, hogy az adott pozícióra alkalmas embert vesszük fel. Ugyanakkor a bolti alkalmazott, az eladó nagy hatással lehet arra, hogy a boltba érkező vásárló milyen fogyasztói magatartást fog tanúsítani. Az ebből eredő profitnövekedést pedig a bérek emelésére lehet fordítani, ami tovább motiválhatja az alkalmazottat. A dolgozók versenyeztetése bérezési prémium fejében szintén növelheti a motivációt, különösen lépcsők bevezetésével. Ezen kívül Apáti Béla szerint fontos a szóbeli pozitív visszajelzés is, amely – habár nem pótolja az anyagi megbecsülést – erősíti a munkavállaló lojalitását. A megbecsültség érzéséhez nagyon sokat adhat hozzá a különböző támogatások, például tanulási lehetőségek, illetve a végrehajtás szabadságának biztosítása – jelentette ki Apáti Béla.

Nem-dohánytermékek: fontos a paletta szélesítése

A konferencia első napjának kerekasztal-beszélgetésén a nem-dohánytermékek hatékony dohánybolti értékesítéséről beszélgetett Fáczán Dániel (értékesítési és marketingigazgató, Liquid Gold Kft.), Gulyás Tamás (marketingigazgató, Pannon Kávé Kft.), Soós Ádám (ügyvezető, Hedonstore) és Zádor Csaba (operatív igazgató, ND-Klaszter Kft.), méghozzá Tóth Zoltán (ügyvezető, DigInStore Zrt.) moderálásában.

A beszélgetést Tóth Zoltán előadása indította, kiemelte, hogy az elmúlt években az FMCG termékek értékesítésében a trafikok a harmadik helyre léptek elő a kiskereskedelem szereplői között. A korábbi Tobacco Hungary konferenciákon elhangzott, hogy nem lehet pusztán a dohánytermékek révén megváltani a világot egy trafik üzemeltetésében, ez az adat pedig egyértelműen megerősíti ezt. A kutatást készítő Retail Zoom szerint a dohányboltok a leggyorsabban (24,3 százalékkal) növekvő kiskereskedelmi hálózat, míg az általános kiskereskedelemben mindössze 5–10 százalékos növekedés volt megfigyelhető az elmúlt években.

A beszélgetés során Soós Ádám kijelentette: a kiskereskedelemben minden évben 5–6 százalékos a lemorzsolódás, ami a jelenlegi válsághelyzetben 10–15 százalékra emelkedhet. Ennek egy részét át lehet emelni forgalomként a trafikokba. Zádor Csaba hozzátette, valóban megújult kihívásokkal kell szembenézni mindenkinek, például az energiahatékonyság terén.

Az FMCG-szektor egyik legfontosabb, „mágnes hatású” terméke a kávé. Mára minden trafikban kapható kávé, melyek közül a presszókávé, és ennek különböző variációi a legnépszerűbbek. Ugyanakkor Gulyás Tamás kiemelte, fontos e téren is a paletta színesítése, a megjelenő igényeket pedig újabb és újabb típusú gépek révén igyekeznek kiszolgálni.

A paletta szélesítése az alkoholos italok terén is fontos tényező lehet. Fáczán Dániel elmondta, az általuk forgalmazott termékek habár prémium minőséget képviselnek, éppen ezért nem minden trafikban kaphatók, az ilyen márkákat kedvelő fogyasztók kifejezetten keresik ezeket. Ezt erősítette meg Soós Ádám is, szerinte a trafikok leginkább kényelmi termékeket forgalmaznak, amelyeket nem, vagy csak nehezen lehet máshonnan beszerezni, így érdemes prémium termékekkel is bővíteni a kínálatot.

A szélesebb kínálat ugyanakkor a munkaerőre is nagyobb nyomást helyez. Érdemes ennek kapcsán is az arany középútra törekedni: nem a legszínesebb, hanem a legoptimálisabb palettát ildomos kialakítani. Ez rendkívül fontos, hiszen az eladó munkája kulcsfontosságú lehet a fogyasztói magatartás szempontjából. A legtöbb vásárló a pénztárnál „a szokásost” szokta kérni, ezáltal, ha a bolti eladó esetleg más terméket is felkínál, az jelentős növekedést eredményezhet. Tóth Zoltán megjegyezte, hasonló eredményt érhet el a Trafik TV is, ahol a folyamatosan futó reklámok főleg a sorban várakozó vásárlókat ragadhatják meg, győzhetik meg arról, hogy „a szokásos” mellett valami mást is válasszanak.

A beszélgetés során elhangzott: a vásárlók nagyjából 41 százaléka csak nem-dohánytermékért érkezik a dohányboltba. Ez az adat különösen jól mutatja, mennyire fontos szerepe van az FMCG-szektornak a trafikok életében. Ezt erősíti az is, hogy bizonyos termékcsoportok a dohányboltokban olcsóbban kaphatók, mint az általános kiskereskedelemben. A kerekasztal résztvevői, habár nem mindenben értettek egyet, abban egyértelmű konszenzusra jutottak, hogy a nem-dohánytermékek kulcsfontosságú részét képezik majd a trafikok túlélésének a válsághelyzetben.

Az első nap Ördög Nóra és Nánási Pál már említett előadásával zárult, a résztvevők sokáig nem engedték útjukra a Nekem a Balaton kitalálóit.

Kihívások a feketekereskedelemben és protokolltanácsok

A második nap Nagy Sándor András (vállalati kapcsolatokért felelős vezető, BAT Pécsi Dohánygyár Kft.) Új kihívások a feketekereskedelemben című előadásával indult.

„A feketekereskedelem az önök zsebéből sok pénzt vesz ki, éppúgy, mint az állam zsebéből, milliárdos nagyságrendekről beszélünk”

– kezdte előadását Nagy Sándor András. Új kihívásokat jelent szerinte egyebek között az, hogy a hagyományos és nem hagyományos feketekereskedelemben is megjelentek olyan új típusú termékek, mint a hevítésre szánt dohánytöltetek, a nikotinpárnák, illetve az e-cigaretták (köztük a zárt rendszerű Elf Bar). A nem hagyományos (azaz új kategóriás) dohánytermékek egyre népszerűbbek a fogyasztók körében, „az élelmes bűnözők pedig megpróbálják ezt a lehetőséget kihasználni, s megpróbálják önöktől elvenni ezen termékek értékesítésének lehetőségét” – mondta a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. Új csatornát jelent a közösségi média és különféle online kereskedelmi felületek (.hu végződésű domainnel rendelkező webshopok, valamint a nagyobb magyar online piacterek, mint a Vatera vagy a TeszVesz) – mindkettő tilos, hiszen dohánytermékeket nem lehet online árusítani. Mint mondta, a közösségi médiában elsősorban a Facebook dominál, de az Instagramon is sok fiók erre specializálódott, ezek a fiókok tízezres nagyságrendben érnek el fogyasztókat. Aggodalomra ad okot Nagy Sándor András szerint, hogy az így értékesített termékek összetevőit nem ismerjük, emellett sokkal komolyabb nikotinmennyiség is lehet bennük, mint a piacon jelenleg elérhető legálisan forgalmazható termékekben. Új fejlemény a nikotinpárnák esetében, hogy üres edényeket/dobozokat is értékesítenek már, amely alapján Nagy Sándor András arra következtet, hogy ezeket házilag töltik meg tartalommal, amit kifejezetten veszélyesnek nevezett. Az Elf Bar kapcsán pedig elmondta, a BAT kutatásai szerint az online feketekereskedelem több mint háromnegyede a közösségi médián keresztül zajlik. Nagy Sándor András is rámutatott, hogy az SZTFH zöld számát (1828) érdemes hívni, ha Elf Bar feketekereskedelmével kapcsolatos gyanúnk merül fel egy adott helyzetben.

Ezt követően a dohánypiac aktuális kihívásairól beszélgetett lapunk főszerkesztője Apáti Bélával (Rónatabak Kft.), Bányász Józseffel (Continental Dohányipari Csoport), Lustyik Jánossal (Imperial Tobacco Magyarország Kft.), Nagy Sándor Andrással (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.), és Vizi Tamással (Philip Morris Magyarország Kft.). A kerekasztal-beszélgetésről külön cikket olvashatnak ebben a lapszámban.

Szintén a második nap eseménye volt, hogy Földi Bence és Tóth Zoltán bejelentette: tájékoztató kampány indul a Felelős Dohányosok Egyesülete és a Tobacco Magazin együttműködésében. A Tobacco Magazin a decemberi számunktól kezdődően több cikket is szentel majd annak, hogy bemutassa a Felelős Dohányosok Egyesületének munkáját, illetve azt is, hogy az egyesület szerint milyen lépéseket tehetnek a Nemzeti Dohányboltok a dohányosok és nemdohányzók békés együttélésének elősegítése érdekében. Ezt követően maradtunk a fenntarthatóság témakörénél, Vizi Tamás (Speciális Üzleti Partnerek osztályának vezetője, Philip Morris Magyarország Kft.) és Takács Norbert (kormányzati kapcsolatokért és fenntarthatóságért felelős vezető, Philip Morris Magyarország Kft.) előadásukban azt mutatták be, iparági oldalról mit lehet tenni e témakörben.

A konferenciát Görög Ibolya előadása zárta. A protokollszakértő remek példáival sokszor nevettette meg a megtelt teremben ülőket, miközben előbb átvette a dohányzással kapcsolatos illemszabályokat, majd arra is adott tanácsokat, miként érdemes viselkedni a Nemzeti Dohányboltok eladóinak egyes helyzetekben. Így egyebek között az is szóba került, hogyan lehet hárítani, ha udvarolnak a trafikos kisasszonynak, vagy éppen félmeztelenül tér be egy vevő a boltba. A közönség hosszú vastapssal köszönte meg az eseményt megkoronázó előadást Görög Ibolyának.

Reményeink szerint a résztvevők az elhangzó előadások és kerekasztal-beszélgetések révén sok olyan hasznos információval gazdagodtak, amelyek segítségével a Nemzeti Dohányboltokból a körülmények ellenére is ki tudják majd hozni a maximumot.

Mindenkinek nagyon köszönjük, hogy eljött, partnereinknek pedig a támogatást!