hero
Tobacco
Becsült olvasási idő: 3 perc
Miként hat a kubai válság a szivariparra?

Hiánycikké válik a kubai szivar, aminek komoly következményei lehetnek, miközben a karibi ország szivaripara próbál életben maradni.

Kubában a súlyos energiaválság és az amerikai olajembargó ellenére a legendás szivaripar tovább működik – írja riportjában a Tobacco Asia.

Miközben Havannában rendszeresek az áramszünetek, az üzemanyaghiány miatt akadozik a közlekedés, romlik az élelmiszer-ellátás és visszaesik a turizmus, a szivargyárakban tovább folyik a munka. A kézzel készített kubai szivarok előállítása – a töltéstől és sodrástól kezdve az érlelésig – szinte megszakítás nélkül zajlik.

A kubai állami dohányipar globális forgalmazója, a Habanos S.A. 2024-ben 827 millió dolláros árbevételt ért el, ami 16 százalékos növekedést jelentett. Ugyanakkor a növekedést nem a termelés bővülése, hanem az áremelkedés és a hiány hajtotta. A helyzet annyira súlyos, hogy még a híres Habanos Fesztivált is elhalasztották az energia- és üzemanyagproblémák miatt.

A kubai energiaválság mögött strukturális okok állnak. Az ország üzemanyagának mintegy 60 százalékát importálja, főként Venezuelából és Mexikóból, de ezek a szállítási láncok az elmúlt hónapokban részben az amerikai szankciók és vámfenyegetések miatt összeomlottak. A következmény a mindennapos áramkimaradás és az általános bizonytalanság.

A szivaripar azonban alkalmazkodni próbál. Egy havannai gyári dolgozó elmondta: „Gyári szinten a termelés stabil maradt, és az áramszünetek nem feltétlenül befolyásolták”. Ennek oka elsősorban a napenergia használata. Sok üzem már napelemekkel működik, így az alapvető termelési folyamatok áramszünet idején is folytatódhatnak.

Az üzemanyaghiány következményei

A gyárakon kívül azonban a helyzet jóval nehezebb. Az El Laguito gyár egyik munkatársa így fogalmazott: „Hiány van áramból, élelmiszerből és üzemanyagból […] ez nagyon bonyolulttá és drágává teszi a közlekedést”.

A munkaerőhiány is rendszerszintű problémává vált. Egyes üzemekben a korábbi 400 sodró helyett már csak körülbelül 80 dolgozó maradt. Sokan külföldre távoztak, mások pedig a mindennapi nehézségek miatt hiányoznak rendszeresen. A szakma különösen érzékeny erre, mivel egy tapasztalt szivarsodró képzése évekig tart.

Emellett az ellátási lánc is akadozik: a dohány szállítása, a munkások utazása és az export egyaránt üzemanyagfüggő, ezért a késések már világszerte érezhetők.

Napenergia a farmokon

Ugyanakkor a kubai mezőgazdaságban közben átfogó energetikai átalakulás zajlik. A Tabacuba vezetője, José Liván Font így fogalmazott: „Az élet arra tanított minket, hogy más energiaforrásokra kell áttérnünk”. Kuba mintegy 10 ezer hektár dohánytermesztést kíván megújuló energiaforrásokra alapozni. A fontos dohánytermő régiókban, például Pinar del Río tartományban – itt járt a közelmúltban Szirmai Gergely népszerű magyar youtuber – már több ezer hektárt látnak el napelemes öntözőrendszerekkel.

Mario Luis Zamora Medina szerint az áramkimaradások miatt a termés akár a szerződött mennyiség felére is visszaeshetett, de a fotovoltaikus rendszerek bevezetésével a helyzet „szinte teljesen megoldódott”. A gazdák számára ez alapvető változást jelent. Elena Duque Barbosa szövetkezeti vezető így fogalmazott: „Már az is óriási eredmény, hogy nem függünk az üzemanyagtól vagy az elektromosságtól”.

Nemzetközi hatások

A válság hatásai már a nemzetközi piacokon is egyértelműek. A kanadai és karibi szivarkereskedők arról számolnak be, hogy hónapok óta nem kaptak szállítmányokat Kubából, ezért kénytelenek korlátozni az értékesítést. Jay Henderson kanadai kereskedő elmondta: „A legtöbb forgalmazó közölte a vásárlóival, hogy korlátozott kiosztási rendszerre álltak át”. Egy karibi üzlettulajdonos pedig így nyilatkozott: „Nem tudom, túlélhetem-e ezt”.

Sok kereskedő egyre inkább a nicaraguai és dominikai prémium szivarok felé fordul. A kubai szivarok iránti kereslet ugyanakkor továbbra is rendkívül erős, így az árak emelkednek, miközben a kínálat egyre szűkösebb. A kubai szivaripar jelenleg a túlélés és az alkalmazkodás határán működik – napelemekkel, új technológiákkal és kitartással próbálva fenntartani a hagyományt. Ahogy az egyik dolgozó összefoglalta: „Csak egyetlen dolgot tehetünk: reménykedünk”.

Borítóképünk illusztráció (Fotó: Mehmet Turgut Kirkgoz / Pexels)