A Tobacco Tudomány rovatának legutóbbi két cikkében egyebek között arról volt szó, miért káros az égéssel járó dohánytermékek füstje, illetve hogy mi az a nikotin és milyen hatása van a szervezetre. Korunk dohányosai hiába vannak tisztában azzal, hogy a pöfékelés káros az egészségre, vannak, akik mégsem mondanak le a dohányzásról, így a nikotinfogyasztásról. Ám amint azt már érintettük, léteznek olyan módszerek a nikotinéhség csillapítására, amelyek alacsonyabb, vagy potenciálisan kevesebb károsanyag-kitettséggel járnak, hiszen pont a legkárosabb folyamatot, az égést iktatják ki a működésükből.

Fontos megjegyezni azonban, hogy ezek a technológiák sem kockázatmentesek, mert ezek is tartalmaznak például nikotint, amelyek – ahogyan az előző cikkünkben említettük – amellett, hogy függőséget okoznak, és egyéb káros hatásaik mellett például megemelik a szívfrekvenciát „(…) mégis potenciálisan kevésbé káros választást jelenthetnek a felnőtt dohányzók számára, mint a hagyományos dohánytermékek, mert ezen eszközök által kibocsátott pára lényegesen kevesebb ártalmas és potenciálisan ártalmas összetevőt tartalmaz, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek” – fogalmazott a társlapunknak, a Medical Online-nak tavaly Dr. David Khayat onkológus professzor.

A füstmentes technológiák csoportosítása

Az említett alternatívákat összefoglalóan füstmentes technológiáknak nevezik, ebben a hónapban ezekről lesz szó. A füstmentes technológiákat többféleképpen lehet csoportosítani, például az alapján, hogy mióta elérhető az adott technológia. A régóta használt füstmentes technológiák közé tartozik a snüssz és a tubák, míg az újgenerációs füstmentes termékek közé a nikotinpárnákat, e-cigarettákat és hevített dohánytermékeket sorolhatjuk.

További csoportosítási szempont lehet, hogy hol és milyen formában szívódik fel belőlük a nikotin. Ebben az esetben a nikotinpárnák és porciós rágódohányok egy csoportba kerülnek, hiszen ugyanúgy a szájba helyezik azokat, s a szájnyálkahártyán keresztül történik a nikotinfelszívódás. A burnót (finom dohánypor) fogyasztása során a nikotin az orrnyálkahártyán szívódik fel. A hevített dohánytermékeknél és az e-cigarettáknál pedig nikotinpára képződik, amely a tüdőbe jut, s ott zajlik a nikotin felszívódása.

Ezúttal a kiindulópontunk az lesz, hogy az adott termék tartalmaz-e dohányt, avagy sem. A dohányt tartalmazó füstmentes technológiák közé soroljuk a hevített dohánytermékeket, a porciós rágódohányokat, avagy ismertebb nevén a snüsszt, valamint a tubák néven is ismert burnótot. A dohányt nem tartalmazó termékek között találjuk az e-cigarettákat, valamint a nikotinpárnákat.

Dohányt tartalmazó füstmentes termékek

Hevített dohánytermékek

A hevített dohánytermékek sokak szerint a hagyományos, égéssel járó dohányzáshoz leginkább hasonlító módon működnek. Ugyan a dohány hevítésére már különféle technológiákat dolgoztak ki – amelyekről a Tudomány rovat egy későbbi cikkében olvashatnak majd –, a lényeg ugyanaz: egy készülék segítségével felmelegítik a dohányt tartalmazó töltetet annyira, hogy az még ne égjen. A felmelegedő dohány gőzét, azaz a nikotintartalmú párát szívja be a fogyasztó. A nikotinfogyasztás e módja tehát nem jár égéssel, így nem keletkezik füst és hamu sem. Kiemelendő továbbá, hogy a környezet számára sokkal kevésbé zavaró szagot hagy maga után, amely ráadásul nem igazán telepszik meg az arcszőrzeten vagy a bőrön. Sokan a cigarettázással szembeni fentebb említett ártalomcsökkentő potenciálja miatt váltanak a hevített dohánytermékekre a legtöbb országban.

Porciós rágódohány (snüssz)

A Svédországban, földművesek által kikísérletezett snüssz korai verziója még így nézett ki: a dohányleveleket sóval és vízzel keverték össze, majd kávédarálóban ledarálták, s munka közben is a szájukban tartották, ezáltal a nikotin felszívódott a száj nyálkahártyájáról. A Magyarországon leginkább bagó néven elterjedt rágódohány később apró tasakokba került, s a fogínyre helyezték azokat. A snüssz nagy előnye, hogy nem jár égéssel, ezáltal nemcsak a fogyasztó, hanem a környezete számára is kevésbé káros a fogyasztása a cigarettához képest. Ugyanakkor fogyasztása során olykor meg kell szabadulni a szájban összegyűlő, nyál által a tasakból kioldott dohánylétől, emellett irritálhatja a szájnyálkahártyát, s roncsolhatja a fogínyt. Mindenesetre a termék egyre népszerűbb, idén év elején például a TobaccoMagazin.hu-n megírtuk, hogy tíz év alatt duplájára nőtt a snüsszt fogyasztók aránya Norvégiában.

Burnót (tubák)

Ma már nem nagyon látunk régi magyar kifejezéssel tubákolónak nevezett embereket az utcán, pedig a 17-18. század egyik legelterjedtebb dohányfogyasztási formája volt. A török eredetű burnót névvel is illetett termék lényegében finomra őrölt dohány, amelyet az orrba szippantanak, s gyakran tüsszentésre irritálja fogyasztóit. A nikotin az orrnyálkahártyán keresztül szívódik fel, s mivel a tubák erősen irritálja ezt a területet, olykor „pihentetni” kell az orrot, s orrtisztító spray-k használatát is szokták javasolni.

Dohányt nem tartalmazó újgenerációs termékek

E-cigaretta

Az e-cigaretta a hevített dohánytermékekhez hasonlóan nikotintartalmú párát generál, ám a két termék abban eltér, hogy mi a vízgőztermelés forrása. Az e-cigarettákban nikotintartalmú (vagy azt nem tartalmazó) folyadékot hevítenek fel egy elektronikus eszköz segítségével. Ahogy a dohányhevítő technológiáknak, úgy az elektronikus cigarettáknak is különféle fajtái léteznek – utóbbiak lehetnek egyszer használatosak, cserélhető patronosak, vagy épp töltőfolyadékkal utántölthetők. Az e-cigaretta talán legnagyobb bázisát az Egyesült Királyság jelenti Európában, ahol a 2019-es 68 millió milliliterről 482 millió milliliterre nőtt 2021-re az eladott töltőfolyadék mennyisége.

Nikotinpárna vagy nikotintasak

A nikotinpárna lényegében a snüssz újgenerációs változata, de fontos különbség, hogy ez a technológia nem tartalmaz dohányt. A nikotinpárna előállításához ugyanarra a technológiai áttörésre volt szükség, mint az e-cigaretta töltőfolyadékok esetében: rájöttek arra, hogyan lehet kinyerni a dohánylevelekben található nikotint, s miként lehet azt nikotinsóvá kristályosítani. Ehhez természetes rostokat, élelmiszeripari töltő- és ízesítőanyagokat, sót és vizet adtak, s kis tasakokba helyezték – így jött létre a nikotinpárna. A snüsszhöz hasonlóan ezt is a fogínyre helyezik, de nem okoz az előbbihez hasonló irritációt. A nikotinpárna vagy nikotintasak is egyre népszerűbb, főleg a skandináv országokban – a svéd piacon például három év alatt (2018–2021) 275 millió tasakról 1,33 milliárd tasakra nőtt a nikotinpárnák forgalma.

Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy ezen alternatív füstmentes technológiák használata csak azon felnőtt dohányzóknak jelenthet megoldást a dohányzáshoz köthető ártalmak csökkentésére, akik nem szoknak le a dohányzásról. A dohányzás minden formája káros. Továbbra is egyértelműen a legjobb megoldás az ártalmak teljes csökkentésére az, ha el sem kezdünk dohányozni, és kerülünk minden nikotin- és dohánytartalmú terméket, dohányzás esetén pedig minél előbb felhagyunk ezen termékek fogyasztásával.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.