Egy habos sör vagy egy pohár bor feldobhatja az étkezést és megnyugtathatja az elmét. De mit tesz az alkohol a bélrendszerünkben élő trilliónyi mikrobával – teszi fel a kérdést a The New York Times, melyre több orvos igyekszik a választ is megadni.

A mikorobium-tudomány kapcsán mai napig sok a kérdőjel, ezt egyértelművé teszi a dr. Lorenzo Leggio is, aki egyébként a Nemzeti Egészségügyi Intézeteknél tanulmányozza az alkoholfogyasztást és a függőséget.

Az azonban egyértelmű, hogy a boldog mikrobák elengedhetetlenek a megfelelő emésztéshez, az immunrendszer működéséhez és a bélrendszer egészségéhez. És ahogy a tudósok kezdik feltárni, hogyan befolyásolhatja az alkoholfogyasztás a bélrendszerünket, egyre egyértelmábbé válik, hogy a túlzásba vitt ivás ezen a téren is szerencsétlen következményekkel járhat.

Dr. Cynthia Hsu, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem gasztroenterológusa elmondta, hogy az alkoholról és a mikrobiomról rendelkezésre álló kutatások többsége olyan emberekre összpontosított, akik rendszeresen és sokat isznak, mondta.

Néhány tanulmány például azt állapította meg, hogy az alkoholfogyasztási zavarban szenvedő embereknél (akik képtelenek kontrollálni vagy abbahagyni a problémás alkoholfogyasztást) gyakran a „jó” és a „rossz” baktériumok egyensúlya gyakran felborul. Ezt nevezik diszbiózisnak, és általában nagyobb gyulladásokkal és betegségekkel jár együtt.

Dr. Leggio hozzátette, hogy a dysbiosisban szenvedő erős ivóknak átjárhatóbb lehet a bélbélésük. Az egészséges bélbélés gátként működik a bél belseje – amely tele van mikrobákkal, élelmiszerekkel és potenciálisan káros toxinokkal – és a test többi része között. Amikor a bélbélés lebomlik, a baktériumok és a toxinok a véráramba kerülhetnek, és a májba áramolhatnak, ahol májgyulladást és májkárosodást okozhatnak.

„Az előzetes kutatások szerint az egészségtelen bélrendszer még az alkohol utáni sóvárgáshoz is hozzájárulhat”

– mondta Dr. Jasmohan Bajaj, a Virginia Commonwealth Egyetem és a Richmond V.A. Medical Center hepatológusa.

Egy 2023-as tanulmányban például a kutatók 71 olyan 18 és 25 év közötti ember mikrobiomját vizsgálták, akiknek nem volt alkoholhasználati zavaruk. Azoknál, akik gyakoribb mértéktelen ivásról számoltak be (a nőknél négy vagy több ital körülbelül két órán belül, a férfiaknál öt vagy több ital), olyan mikrobiom-változásokat tapasztaltak, amelyek nagyobb alkohol utáni sóvárgással korreláltak. Ez a tanulmány kiegészítette a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a mértéktelen ivás összefüggésbe hozható a vérben lévő gyulladásos markerekkel.