A szőlőterület elhanyagolható mértékben, az ültetvények száma viszont jelentősen csökkent az Európai Unió országaiban 2015 és 2020 között – derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből.

A szőlőtermelésre használt terület mindössze 1,1 százalékponttal szorult vissza az EU azon országaiban, mely legalább 500 hektár szőlőtermesztésre használt földdel rendelkezik. A szőlőt termesztő gazdaságok száma ugyanakkor jelentősen, 226 ezerrel csökkent. Ezek legnagyobb része kisvállalkozás volt, mely 1 hektárnál kisebb szőlővel rendelkezett. A legnagyobb csökkenés Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban volt megfigyelhető.

Az EU szőlőültetvényeinek túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka 2020-ban minőségi bortermelésre szánt szőlőültetvény volt. A minőségi bor megnevezés az eredetmegjelöléssel (2,1 millió hektár, ami az EU szőlőültetvényeinek 65,3 százaléka) és földrajzi megjelöléssel (0,5 millió hektár, ami 17,1 százalék) ellátott termékekre vonatkozik.

Spanyolország, Franciaország és Olaszország együttesen az EU szőlőterületeinek háromnegyedét (74,9 százalékát) és a szőlőültetvények mintegy kétötödét (38,7 százalékát) adták 2020-ban. Ugyanakkor Romániában volt a legtöbb szőlőültetvény az EU-ban (0,8 millió, ami az EU összes szőlőültetvényének a 37,9 százalékát jelenti). 

Magyarországon is csökkent a szőlőültetvények száma. Míg 2015-ben több mint 36 ezer különböző szőlőbirtok létezett, ez a szám 2020-ra alig 26 ezerre redukálódott, ami nagyjából 26 százalékos csökkenést jelent. Ugyan elhanyagolható mértékben, de a szőlőterület nagysága is visszaszorult. Nagyjából 3 ezer hektárral kevesebb területet használtak szőlőtermesztésre, ami 4 százalékos csökkenést jelent.