Könnyebb lenne a növénytermesztés a Holdon, ha a talajba baktériumokat juttatnánk – derült ki egy friss kutatásból. Ezek a baktériumok ugyanis a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen foszfort termelnének, amely a holdi talajban nem áll könnyen rendelkezésre – írja a New Scientist.
A holdi regolit, a Hold felszínén található porszerű „talaj” nem megfelelő környezet a növények számára. A kutatók korábban az Apollo-missziókból gyűjtött valódi holdi regolitban már termesztettek lúdfüvet, egy kis virágos növényt, ám a példányok kicsik és satnyák maradtak, főként a növények növekedéséhez szükséges tápanyagok hiánya miatt.
A regolit
A regolit egyes szilárd kérgű égitesteken a felszíni kőzetekre változó arányban ható fizikai aprózódás, kémiai mállás, illetve a Földön még a biológiai folyamatok által létrehozott, vagy jelenleg is képződő törmelékes kőzetréteg (összlet). Más égitestek (Hold, Mars, Vénusz, Titán stb.) felszínének jelentős részét gyakran borítja regolit (a Holdnak majdnem a teljes felszínét). A légkör nélküli égitesteken elsősorban kozmikus hatások, becsapódás, hőmérsékleti változások nyomán történő aprózódás alakítja ki a regolitot. (Wikipedia)
A pekingi Kínai Mezőgazdasági Egyetem munkatársa, Zhencai Sun és kollégái most azt találták, hogy három foszfortermelő baktériumtörzs képes javítani a szimulált holdi talaj tápanyagprofilját azáltal, hogy a növények számára nehezen hasznosítható kalcium-foszfátot biológiailag hasznosítható foszforrá alakítja.
Sun és csapata a három baktériumot (Bacillus mucilaginosus, Bacillus megaterium és Pseudomonas fluorescens) juttatott a holdi talajba, és azt tapasztalta, hogy mindhárom faj három hét elteltével több mint 200 százalékkal növelte a foszforszintet.
A dohánynövényeknek (Nicotiana benthamiana) hosszabb volt a szára és a gyökere, miután hat napon át ezeket a baktériumokat tartalmazó talajban nőttek, mint a baktériumokat nem tartalmazó talajban nevelt növényeknek. A baktériumokat tartalmazó talajban nevelt növények négyszer nehezebbek is lettek, mint társaik. A klorofill – a növények által a fényt kémiai energiává alakító pigment – szintje 24 nap elteltével több mint 100 százalékkal magasabb volt a három baktériumot tartalmazó mintában.
Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó Karl Hasenstein, a Lafayette-i Louisiana Egyetem munkatársa szerint a növényeknek nem csak foszforra van szükségük a megfelelő növekedéshez. „Egyensúlyt kell teremteni az alapvető elemek között, nem csak a foszformennyiséget kell növelni” – mondta. Szerinte a talaj egyéb tulajdonságai (például a savassági szint) is fontosak, amelyeket a kutatók nem figyeltek meg. Hasenstein úgy véli gyümölcsözőbb megközelítés lehet a különböző mikrobafajok kombinálása a jó tápanyagprofil kialakítása érdekében, hasonlóan a földi talajhoz, amely több ezer különböző baktériumfajt tartalmazhat, amelyek a növekedéshez szükséges tápanyagokat termelik.
