Amint arról a TobaccoMagazin.hu-n beszámoltunk korábban, a Costa Coffee és a gkid közös, az idén februárban mintegy 3300 kávékedvelő válaszain alapuló felmérése szerint a megkérdezettek 34 százaléka válaszolta azt, hogy rendszeresen fogyaszt koffeinmentes kávét, a legtöbben délután és este. Ugyanakkor szintén 34 százalékuk ragaszkodik a koffeines kávéhoz, ők kizárólag ezt isszák.

A fogyasztók negyede naponta egyszer, míg a válaszadók fele naponta többször is iszik kávét, azonban kevesen, háromszázaléknyian vannak azok, akik kizárólag koffeinmenteset fogyasztanak. Közülük nagyobb arányban vannak a nők (4 százalék), és a fiatalok körében is kedveltebb: a 18–24 évesek 5 százaléka csak ezt választja. A fiatalok között magas azok aránya is, akik jobban kedvelik a koffeinmentes kávé ízét a hagyományosénál, és 14 százalékuk ezért issza.

Felmérték azt is, miért isznak az emberek koffeinmentes kávét: a legfontosabb érvként a válaszadók mintegy fele azt hozta fel, hogy ez jó megoldást jelent akkor, ha már nem szeretnék túllépni a megszokott napi koffeinmennyiséget. Minden ötödik válaszadó azért iszik koffeinmentes kávét, mert napszaktól függetlenül bármikor fogyaszthatja, míg 13 százalékuk a kávézáshoz mint szertartáshoz ragaszkodik, miközben nincs szüksége koffeinre. Minden tizedik válaszadó egészségügyi okokból nem fogyaszt koffeint, míg ugyanennyien azért, mert így kompromisszumok nélkül élhetik ki a kávézás iránti szenvedélyüket.

A minőségi kávézás a Nielsen 2022-es magyarországi adatai szerint – a változó gazdasági környezet ellenére – továbbra is fontos igény. A válaszadók harmada azért nem iszik koffeinmentes kávét, mert szerintük a kávézáshoz hozzátartozik a koffeintartalom is. Ezért ha koffeinmentes italra vágynak, inkább teát vagy kakaót isznak (23 százalék).

A felmérés eredményeiről beszámoló MTI idézte Gávris Ivánt, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértőjét, aki szerint a koffeinmentes kávé ugyanolyan élvezeti értékkel bír, mint a klasszikus kávé. A koffeinmentesítési folyamat során a kávé koffeintartalmának nagyjából 97 százaléka tűnik el, így nem igaz az sem, hogy a koffeinmentes kávé teljes mértékben mentes a koffeintől, csak éppen olyan alacsony mennyiségben tartalmazza, hogy az emberi szervezet érdemben nem reagál arra.

Milyen környezeti hatásai vannak a koffeinmentes kávénak?

A kávé koffeinmentesítéséhez, festékeltávolítók készítéséhez, műanyagok olvasztásához és antibiotikumok tisztításához használt vegyi anyagok hozzájárulnak az ózonréteg kimerüléséhez a trópusokon – írta a New Scientist május végén.

Az ózonréteg helyzete az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv óta – amikor az országok megállapodtak a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) és más káros aeroszolok használatának fokozatos beszüntetéséről – sokat javult. Egy része – a trópusi alsó sztratoszférában – azonban az elmúlt években a kimerülés jeleit mutatta. A kutatók mindezért az éghajlatváltozást teszik felelőssé, mivel a légkör felmelegedése felgyorsítja a meleg levegő áramlását a trópusokról az Északi- és Déli-sark felé, ami elvékonyítja a trópusi ózonréteget.

Julián Villamayor és kollégái a madridi Fizikai Vegyészeti Intézetben végzett kutatásai azonban arra utalnak, hogy a rövid élettartamú vegyi anyagokból származó szennyeződés is felelős lehet. A nagyon rövid élettartamú anyagok (VSLS) olyan ózonlebontó vegyi anyagok, amelyek általában csak hat hónapig maradnak a légkörben. Egyes anyagok, mint például a bróm, a természetben fordulnak elő, míg másokat, mint például a diklór-metánt, iparilag állítanak elő. A kávéból történő koffeinkivonástól kezdve a dezodorok hajtógázáig mindenben használják őket. Annak ellenére, hogy köztudottan támadja az ózonréteget, a Montre ali Jegyzőkönyv nem szabályozza a használatát.

Ezek az anyagok negatív hatással vannak a trópusi alsó sztratoszférában lévő ózonrétegre, mondta Villamayor.

„Olyan rövid az élettartamuk, hogy nem érik el a sztratoszférát vagy a sarkvidékeket. A nagyon erős trópusi konvekció azonban arra kényszeríti, hogy belépjen a sztratoszférába, és a sztratoszféra legalsó rétegeiben lépjen reakcióba”

– fogalmazott a madridi kutató, aki szerint a mesterséges VSLS ellenőrizetlen használata az évszázad végére 30 százalékkal csökkentheti az ózonréteget a trópusi sztratoszférában. Ez súlyosan érintheti a trópusokon, a világ egyik legnépesebb régiójában élő emberek millióit, ami a bőrrák előfordulásának növekedését és a terméshozamok csökkenését eredményezheti, valamint a tengeri tápláléklánc megszakadásához vezethet. Villamayor szerint az országoknak éppen ezért fontolóra kellene venniük a Montreali Jegyzőkönyv módosítását a VSLS használatának korlátozása érdekében.

A koffeinmentesítés ráadásul nemcsak most, hanem a múltban is hozzájárulhatott az ózonréteg károsodásához.

„Egy új tanulmány szerint a diklór-metán, az 1970-es években az italok koffeinmentesítésére használt oldószer akár 30 évvel is késleltette az antarktiszi ózonréteg helyreállását”

– írta 2017-ben a Daily Mail. A cikk szerint a diklór-metán azért káros, mert felfelé lebeg, és a sztratoszférában, az ózon közelében bomlik le. Amikor lebomlik, elpusztítja az ózonban lévő környező molekulákat, így lyukak keletkezhetnek a rétegben. Ezek a lyukak növelik az UV-B sugárzás veszélyes szintjének való kitettséget, ami a DNS-t feldarabolhatja, és rákot okozó mutációkhoz vezethet.

A diklór-metán használata ugyanakkor egyre növekszik, miközben a Montreali Jegyzőkönyv nem szabályozza a használatukat. Dr. Ryan Hossaini, a Lancaster Egyetem vezető kutatója a 2017-es cikk szerint elmondta:

„A diklór-metán egy mesterséges ózonlebontó vegyi anyag, amelyet számos ipari alkalmazásban használnak. A CFC-kkel és hasonló hosszú élettartamú gázokkal ellentétben, amelyek a legtöbb ózonréteg pusztulásáért felelősek, a diklór-metán rövid élettartammal rendelkezik a légkörben, így a Montreali Jegyzőkönyv nem szabályozza. Ennek ellenére a megnövekedett termelés az elmúlt évtizedben a légköri koncentráció gyors növekedéséhez vezetett. Bár a diklór-metán okozta ózoncsökkenés jelenleg meglehetősen csekély, bizonytalan, hogy a jövőben hogyan fog változni e gáz mennyisége a légkörben. Eredményeink azt mutatják, hogy koncentrációjának folyamatos és tartós növekedése jelentősen késleltetheti az ózonréteg helyreállítását, ami a Montreali Jegyzőkönyv jövőbeli előnyeinek egy részét ellensúlyozná.”

Dr. Stephen Montzka, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) munkatársa 2017-ben elmondta: „A diklór-metán esetében a méréseink alapján megfigyelt növekedés szembetűnő és váratlan. A koncentrációk az 1990-es évek végén lassan csökkentek, de a 2000-es évek eleje óta körülbelül kétszeresére emelkedtek a világ különböző pontjain.” Dr. Montzka hozzátette, hogy a veszélyes vegyi anyagok használata azóta növekedhetett, hogy a CFC-ket az 1980-as években betiltották.

Martyn Chipperfield professzor, a Leedsi Egyetem Föld- és Környezetvédelmi Tanszékének munkatársa a 2017-es cikkben így nyilatkozott:

„Továbbra is nyomon kell követnünk e gáz légköri mennyiségét, és meg kell határoznunk a forrásait. Jelenleg az ózonréteg hosszú távú helyreállítása a CFC-k hatásaitól még mindig jó úton halad, de a növekvő diklór-metán jelenléte némi bizonytalanságot fog okozni az ózonra és az éghajlatra vonatkozó jövőbeli előrejelzéseinkben.”

Az eredmények és a kilátások tágabb értelemben vett következményeiről dr. Hossaini a következőket mondta:

„Az ózon fontos éghajlati gáz, és a mennyiségében bekövetkező változások – egyebek között a diklór-metán növekvő hatása miatt – fontosak lehetnek a jövőbeli éghajlati előrejelzések finomítása szempontjából. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a diklór-metán és a hasonló, a Montreali Jegyzőkönyv által nem szabályozott vegyi anyagok egyre nagyobb veszélyt jelentenek a sztratoszferikus ózonra. A légkörbe jutó fő forrásaik jobb megértése és számszerűsítése érdekében még sok a tennivaló.”

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Rawpixel.com / Freepik)