Az Európai Bizottság dokumentumtervezete szerint az EU a dohányipar adóztatásának átalakítását tervezi. Mindez a dohánytermékekre vonatkozó alacsony adókulccsal rendelkező tagállamokban megduplázná a jövedéki adókat – írja a Financial Times. A javaslatot az összes uniós tagállamnak jóvá kell hagynia, mielőtt jogszabályba foglalnák.

Komoly cigarettaár-emelkedés várható

A jogszabályi változtatások – amelyek részét képezik az EU azon tervének, hogy csökkentse a dohányosok arányát – a cigarettákra kivetett dobozonkénti jövedéki adó minimumát 1,80 euróról 3,60 euróra emelné dobozonként, ami megemelné az árakat azokban a kelet-európai országokban, ahol a cigarettákat 3 euró alatt lehet eladni.

„Egy kiszivárgott hatásvizsgálat szerint a jövedéki adó minimumának emelése »erős hatást gyakorolna a fogyasztókra és a gazdasági szereplőkre« azokban az uniós országokban, ahol a cigarettaárak alacsonyak, köztük Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon”

– írta a Financial Times. Mégis mit jelentene a javaslat Magyarország esetében? A Portfolio.hu számítása szerint jelenleg egy 20 szálas doboz cigaretta jövedékiadó-tartalma 836 forint. Ha viszont életbe lép majd az Európai Bizottság friss terve, a minimum adótartalom közel a duplájára, 1500 forint környékére ugorhatna. Így az uniós tervezet 700–800 forintos drágulást is eredményezhetne egy doboz cigaretta esetében Magyarországon a gazdasági portál szerint.

A cigarettákra kivetett jövedéki adók jelentősen emelkednének az olyan országokban is, mint Ausztria és Luxemburg, ahol az árak a jövedelemhez képest alacsonyak. A cigarettákra kivetett adóemelés várhatóan 9,3 milliárd euró többletbevételt hozna az EU tagállamainak.

A hevített dohánytermékeknél is adóemelés várható

A dohánytermékek adóztatásáról szóló 2011. évi uniós irányelv aktualizálása az újgenerációs dohánytermékek – például az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek – adóztatását is a cigarettáéhoz igazítaná, mivel a politikai döntéshozók világszerte azt látják, hogy az új termékek egyre népszerűbbek a fiatalok körében.

A magasabb nikotintartalmú eldobható e-cigarettákra legalább 40 százalékos jövedéki adót vetnének ki, míg az enyhébb termékekre 20 százalékosat. A hevített dohánytermékekre szintén 55 százalékos adót vetnek ki, ami 1000 eladott darabonként 91 eurós adókulcsot jelent, azaz húsz százlas dobozonként 1,82 eurót, ami mintegy 742 forintot jelent.

Egészségvédelmi megfontolások

A már korábban említett, a Financial Times által megszerzett kiszivárgott hatásvizsgálat azt is megjegyezte, hogy az újgenerációs dohánytermékek – „amelyek különösen vonzóak a fiatalok számára, akiket a függőség kialakulásának kockázata fenyeget” – jövedéki adójának emelése segítené a dohányzás visszaszorítására irányuló közegészségügyi erőfeszítéseket.

Merthogy a változtatások célja, hogy felgyorsítsák az EU azon törekvését, hogy 2040-re legyen egy „dohánymentes nemzedék”. Az EU rákellenes tervének részeként az egészségügyi tisztviselők azt szeretnék elérni, hogy az uniós polgárok körében a dohányzás aránya a jelenlegi 25 százalékról 2025-re 20 százalékra, 2040-re pedig 5 százalék alá csökkenjen.

Amint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság új irányelvben tiltotta be ebben a hónapban az ízesített hevítőrudakat az Európai Unió teljes területén. Az irányelv hivatalosan november 23-án lép hatályba; az uniós tagállamoknak ezt követően 2023. július 23-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe. Maga az ízesítés tilalma a tagállamokban 2023. október 23-tól lép hatályba és ekkortól kell alkalmazni – hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy előfordulhat, hogy egyes tagállamok nem ültetik át időben az uniós irányelvet, így ott kitolódhat az ízesítési tilalom bevezetésének dátuma.

Pro és kontra érvek

Rob Branston, a Bath Egyetem Dohányzás-ellenőrzési Kutatócsoportjának tagja a Financial Timesnak azt mondta, „már régóta esedékes” volt, hogy emeljék a jövedéki adót azokban az országokban, ahol a cigaretta „túl olcsó”, és hogy felzárkózzanak az inflációhoz.

„Ez életeket fog menteni. Az adók által kiváltott áremelkedés az egyik leghatékonyabb eszköz a dohányzás visszaszorítására, ezért a minimális adókulcsok jelentős emelése döntő fontosságú a rák és más betegségek kívánt csökkenésének eléréséhez”

– fogalmazott. Peter van der Mark, az Európai Dohányzási Szövetség főtitkára azonban arra figyelmeztetett, hogy

„ha hirtelen nagyon meredek emelést hajtunk végre, akkor piacot teremthetünk az illegális kereskedelem számára”.

Dustin Dahlmann, a Független Európai E-cigaretta Szövetség elnöke hozzátette, hogy az újgenerációs dohánytermékeknél tervezett adóemelések azt eredményezhetik, hogy „a dohányzás sokkal kevésbé káros alternatíváira sok országban túlságosan magas adót vetnek ki”. A BAT a gazdasági lapnak azt hangsúlyozta, hogy ez

„egy hosszú jogalkotási folyamat kezdete”.

Az Európai Bizottság ugyanakkor nem válaszolt a Financial Times megkeresésére.

Nem érte váratlanul az iparágat

A dohánypiac kihívásairól, különös tekintettel a piacméret kockázati tényezőiről beszélt a Tobacco Hungary 2022-n megtartott előadásában Kocsis Gábor, a JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. Amint arról a Tobacco 2022/11-es számában megjelent cikkünkben beszámoltunk, a szabályozási környezet tekintetében is van kockázati tényező Kocsis Gábor szerint. A szeptember végén zajlott konferenciánkon elmondta, egyebek között módosulhat a dohánytermékek jövedéki szabályozásával kapcsolatos uniós direktíva is. Kocsis Gábor akkor már arról beszélt, várhatóan a hevített termékek kapcsán is lesz harmonizációs folyamat jövedéki tekintetben. Mindez befolyásolhatja majd a termékek árazását, ami hatással lehet arra, hogy Magyarországon milyen mennyiségű dohányterméket fogyasztanak majd a jövőben – vélte a JTI vállalati kapcsolatokért felelős vezetője.

Nyitókép: Cigaretta égési idő tesztelése a Pécsi Dohánygyárban 1980-ban (Fotó: Urbán Tamás / Fortepan / az Img2Go.com-mal színezve)