A Lancet Countdown on Health and Climate Change új, 2024-es tanulmányából kiderül, hogy a szélsőséges aszály által érintett földterületek aránya az 1980-as évek óta megháromszorozódott, és 2023-ban a Föld szárazföldi területének 48 százaléka legalább egy hónapig szélsőséges aszályos időszakot élt át. Ez jelentős növekedés az 1980-as évekbeli 15 százalékos átlaghoz képest – írja a BBC.

A jelentés szerint a szélsőséges szárazság küszöbértéke, amelyet hat hónapig tartó nagyon alacsony csapadékmennyiség vagy nagy fokú párolgás után érnek el, azonnali kockázatot jelent a vízellátásra és a higiéniára, az élelmezésbiztonságra, a közegészségügyre, az energiaellátásra, a közlekedési hálózatokra és a gazdaságra nézve. Az egyes aszályok okai összetettek, és mind a természeti időjárási események, mind az emberi földhasználat közrejátszik azokban, de az éghajlatváltozás a globális csapadékviszonyok megváltozásával súlyosbítja a problémát.

Az aszályok növekedése különösen súlyos volt Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában. Ugyanakkor a szélsőséges esőzések globálisan is növekedtek, a világ 61 százalékán intenzívebb esőzések voltak tapasztalhatók az elmúlt 10 évben.

Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai is rekordot döntenek: az aszály 151 millióval több embert tett ki az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának, és hozzájárult az alultápláltsághoz. A 65 év felettiek körében a hőség okozta halálozás 167 százalékkal nőtt az 1990-es évekhez képest. Az emelkedő hőmérséklet és a több eső a szúnyogok okozta vírusok és a légszennyezés növekedését okozza.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése nélkül a világ több aszályra és intenzívebb esőzésekre számíthat.

Halálos áldozatok az éghajlatváltozás miatt

Az Imperial College London World Weather Attribution (WWA) csoportjának új elemzése szerint az ember okozta éghajlatváltozás súlyosabbá és valószínűbbé tette az elmúlt 20 év tíz leghalálosabb szélsőséges időjárási eseményét. Ezek az Európában, Afrikában és Ázsiában bekövetkezett események több mint 570 000 ember halálát okozták. A tanulmány, amely e szélsőséges időjárási események adatait elemezte újra, kiemeli, hogy a tudósok ma már képesek kimutatni az éghajlatváltozás hatását az összetett időjárási eseményekben – írja a BBC.

A kutatók a Nemzetközi Katasztrófa Adatbázisban 2004 óta regisztrált 10 leghalálosabb időjárási eseményre összpontosítottak, köztük a 2011-es szomáliai aszályra, valamint a 2015-ös franciaországi és az európai hőhullámokra (2022 és 2023). Megállapították, hogy ezek az események az éghajlatváltozás miatt váltak valószínűbbé és súlyosabbá. A tanulmány azt is megállapította, hogy a 2022-es és 2023-as európai hőhullámok, amelyek 53 000, illetve 37 000 halálos áldozatot követeltek, az éghajlatváltozás nélkül nem valósultak volna meg.

A WWA tudósai úttörő módon követték nyomon a globális felmelegedést a katasztrofális időjárási eseményekben, összekapcsolva a szélsőséges időjárási eseményeket a globális hőmérséklet emelkedésével. Légköri modelleket használtak fel ismételt szimulációk futtatására, meghatározva egy időjárási esemény valószínűségét a jelenlegi éghajlaton, és összehasonlítva azt egy olyan világgal, amelyben nem lennének jelen az ipari forradalom hatásai. Ez lehetővé tette számukra, hogy összehasonlítsák ugyanannak az eseménynek a valószínűségét az ipari forradalom óta tapasztalt 1,2 °C-os globális felmelegedés mellett és nélkül.

A tanulmány rávilágít arra, hogy minden országnak ki kell alakítania az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, mivel a szélsőséges időjárási események halálos áldozatainak száma azt mutatja, hogy nem vagyunk felkészülve a jelenlegi szintű felmelegedésre, nemhogy a még magasabb szintekre. A felmelegedés minden töredékfokával több olyan rekordokat döntögető esemény lesz, amelyek az országokat a felkészültségi szintjüktől függetlenül egyre nehezebb helyzetbe sodornak majd.

Magyar egyetemek is részt vesznek a műholdas aszály-előrejelzési projektben

Idén augusztus közepén a SpaceX Falcon 9 rakétáján, a kaliforniai Vandenberg űrbázisról indult útjára a C3S Kft. nanoműholdja, amely a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg – írta utóbbi intézmény egy október végi közleményében.

A klímaalkalmazkodást támogató, európai uniós WREN-projekt célja, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, és a monitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban a károkat. Ennek érdekében a műhold képalkotó rendszere közel tízezer négyzetkilométeren vizsgálja a földterületeket, mezőgazdasági területeket egy áthaladás során.

Dr. Kovács Attila, a Széchenyi István Egyetem Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének vezetője elmondta, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyik feladata, hogy meghatározza, pontosan mit érdemes vizsgálnia a műholdnak.

„Jelenleg a pályára állt eszköz beállítása zajlik, amely az első hasznos adatokat várhatóan jövő év elején továbbítja a Földre. Ez azért időigényes, mert mindössze néhány perc áll rendelkezésünkre a műholddal folytatott kommunikációra, amíg elhalad hazánk felett. További nehézség, hogy minden talajtípushoz és növénycsoporthoz más algoritmusra van szükség, vagyis azokat egyedileg kell kalibrálni. A rendszert folyamatosan fejlesztjük a megfelelő adattovábbítás és -rögzítés, a hibás adatok kiszűrése, valamint a pontos feldolgozás érdekében”

– utalt a kutatás összetettségére a tanszékvezető.

„Az eredmény napjaink egyik legnagyobb problémáját hivatott enyhíteni, hiszen a klímaváltozás hatására a termőföldek vízellátása kritikussá vált. A kihívást a szélsőséges időjárás, a hosszú aszályos időszakok és az azokat megtörő, hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelenti. Erre a gazdálkodóknak fel kell készülniük, amit a projekt eredményeként előrejelzésekkel lehet segíteni. A műhold által használt képalkotó technológia alkalmas arra is, hogy a növény száradására már akkor felhívja a figyelmet, amikor az még szabad szemmel nem látható, így célzottan és időben öntözhető a terület”

– fogalmazott dr. Kovács Attila. Hozzátette: a műholdas monitoring olyan innovációt jelent, amelyből az egész agrárium profitálhat.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)