„A magyar adatok azt mutatják, a hazai dohányzási szokások illeszkednek a kelet-európai trendhez, átlagosan mintegy 5-6 százalékkal csökkent a dohányzók száma” 2009 óta

– fogalmazott a Növekedés.hu-nak adott interjúban Dr. Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója. Kovács Erik a magyar adatok közül kiemelte a 65 év felettiekre vonatkozó számokat: 2009-ben még e korosztály tagjainak 10 százaléka dohányzott naponta, 2019-ben már 12 százaléka.

„Ezzel szemben a modern, hevített, illetve elektromos cigarettát használók aránya emelkedett. Ennek magyarázata részben az, hogy kevesebb káros anyagot tartalmaz. Egy egy olasz felmérés szerint például akik korábban napi 10 szálat szívtak, azok a hevített cigarettából akár napi 20-25 szálat is elszívnak”

– jelentette ki a kutató, aki ugyanakkor arról is beszélt, ugyan a „(…) bevezetése óta eltelt rövid idő miatt részletes tapasztalatok még nincsenek hatásáról, de az eddigi adatok kedvezőek. Az elektromos cigarettából ugyanis 90-95 százalékkal kevesebb károsanyag jut a tüdőbe, mint a hagyományos cigaretta esetében, ezért aki ezt használja, az gond nélkül képes ugyanolyan szinten sportolni, mint a dohányzás előtt.”

Kovács Erik szerint a dohányosok számának csökkenésében szerepet játszott a beltéri pöfékelés és a dohányreklámok betiltása, a negatív reklámok és felvilágosító kampányok, hogy az emberek egyre inkább figyelnek az egészségükre, illetve hogy a filmekben és sorozatokban is egyre kevésbé látni cigiző szereplőket. Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója arról is beszélt, hiába emelkedett az elmúlt 15 évben 800–1000 százalékkal a cigaretta ára Magyarországon, még mindig relatíve olcsónak számít.

A kutató a dohánytermesztő területekről is beszélt. Mint mondta, a bolygón 3–3,5 millió hektáron termesztenek dohányt, ebből félmillió hektár lehet illegális termesztés.

„Amerikában, Nyugat-Európában, Kínában és Japánban a környezetvédelmi törvények korlátozást jelentenek, Afrikában és Belső-Ázsiában azonban semmi nem köti a dohánytermesztők kezét, így töménytelen mennyiségű növényvédő szer, méreganyag kerül a talajba, ami veszélyezteti a biodiverzitást. De a termesztés és gyártás során is nagyon sok káros anyag kerül a levegőbe, szén-dioxid, szén-monoxid, ózon. Külön kategóriát jelentenek az elektromos cigaretták, amelyek akkumulátorral is rendelkeznek, így az azok gyártása során keletkező károsanyagokkal is számolni kell”

– jelentette ki Kovács Erik.

Nyitókép: Adobe Stock