A nyílt levélben 16 európai ország 26 független tudósa és közegészségügyi kutatója szólalt fel, miután az EB ismét napirendre tűzte a dohány- és nikotintartalmú termékek uniós szabályozásának (TPD) felülvizsgálatát, amely évekre meghatározhatja az európai dohánypiac jövőjét – írja társlapunk, a Medical Online.

Az Európai Bizottságnak és annak elnökének, Ursula von der Leyennek címzett dokumentumot magyar részről Szemelyácz János addiktológus-pszichiáter, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke írta alá.

Aggodalmak

A levél aláírói azonban attól tartanak, hogy a jelenlegi irány alapján a TPD olyan tudományosan megalapozatlan feltevésre épülhet, amely közegészségügyi kockázat szempontjából egy kalap alá veszi az új típusú nikotintartalmú termékeket az éghető cigarettákkal.

Amint arról a TobaccoMagazin.hu-n idén januárban beszámoltunk, Várhelyi Olivér egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos határozottan elutasította azt az állítást, miszerint a füstmentes dohánytermékek és az új generációs nikotintartalmú termékek kisebb egészségügyi kockázatot jelentenének a hagyományos cigarettáknál.

„A füstmentes dohány- és nikotintermékek használata a hagyományos, égéssel járó dohányzással szemben nem csökkenti az egészségügyi kockázatokat. A dohány- és nikotinfogyasztásnak nincs biztonságos szintje, beleértve a füstmentes dohány- és nikotintermékekből származó fogyasztást is. Negatív egészségügyi hatásaikon túl ezek a termékek a nikotinfüggőség, végső soron pedig a dohányzás felé vezető kapuként is működhetnek. […] Az e-cigaretták és a hagyományos cigaretták együttes használata – ami gyakori jelenség – legalább olyan veszélyes, és valószínűleg veszélyesebb, mint kizárólag hagyományos cigarettát szívni vagy csak e-cigarettát használni”

– válaszolta Várhelyi Olivér január 19-én az Európai Konzervatívok és Reformerek azon kérdésére, hogy az EB elismeri-e a füstmentes termékek dohányzók arányának csökkentésében játszott szerepét, illetve hogy bizonyos termékek kevésbé ártalmasak az egészségre, mint a hagyományos cigaretta.

A tudósok és kutatók szerint ugyanakkor a bizonyítékok egyértelműen különbséget tesznek a dohány égése során keletkező toxikus anyagok és maga a nikotin hatásai között; a dohányzással összefüggő megbetegedések döntő többségét ugyanis az égés melléktermékei okozzák, nem a nikotin. Ennek megfelelően azt kellene figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívák milyen mértékben csökkentik az egészségkárosító kitettséget a hagyományos cigarettához képest.

A nyílt levél szerzői hangsúlyozták, hogy a szabályozási és tudományos értékelésnek összehasonlító alapon kell működnie, összhangban az Európai Parlament korábbi felhívásával.

Öt pontban foglalták össze a lényeget

Szemelyácz János és társai a jogalkotási javaslat kapcsán az alábbiakra hívták fel Von der Leyen elnök asszony és az Európai Bizottság figyelmét:

• a füstmentes nikotintermékeket elsősorban a füsttel járó cigarettázás folytatásához kell mérni, nem pedig a teljes absztinenciához;
• ismerjék el, hogy nem minden nikotintermék egyformán kockázatos – jelentős különbség van köztük, és ezt a szabályozásnak is tükröznie kell, nem pedig automatikusan a cigarettával azonos szintre sorolni mindet;
• tegyenek világos különbséget aközött, hogy mi árt: a dohány égése során keletkező káros anyagok, illetve maga a nikotin nem ugyanaz a kockázat;
• a fiatalok védelmét és az illegális piac problémáját kezeljék szigorúan, de arányosan, anélkül, hogy minden terméket indokolatlanul egyformán kockázatosnak minősítenének; illetve
• kövessék azt az összehasonlító tudományos megközelítést, amelyet az Európai Parlament kifejezetten kért.

Rossz a szakpolitikai kérdésfeltevés

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke kiemelte, hogy a levélben megfogalmazott aggályaik mellé 130 tudományos publikációt is csatoltak. A szakértők közül azt senki sem vitatja, hogy a cigarettázás káros következményekkel járhat, ugyanakkor a dohányzással összefüggő rákos megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek, tüdőbetegségek és a korai halálozás döntő többségét nem a nikotin maga, hanem az égés során keletkező anyagok okozzák.

Szemelyácz János kifejtette: ha az Európai Bizottság a füstmentes termékeket kizárólag a „semmit sem használni” állapothoz méri, akkor rossz szakpolitikai kérdést tesz fel. Ezzel szemben azt javasolt figyelembe venni, hogy a füstmentes alternatívára váltó dohányosok csökkentik‑e a cigarettázással járó káros anyagoknak való kitettségüket, valamint a dohányzással összefüggő betegségek kockázatát a hagyományos cigarettázáshoz képest.

Félrevezet a nikotin és a füst összemosása

Az addiktológus-pszichiáter rámutatott: a nikotin és a füst összemosása félrevezeti a közvéleményt, és rossz szakpolitikákhoz vezet. Ugyanez igaz azokra az általános kijelentésekre is, amelyek szerint az újabb nikotintermékek „ugyanolyan károsak”, mint a dohányzás. Az összes rendelkezésre álló bizonyíték nem ezt támasztja alá. A nikotin addiktív és nem kockázatmentes, de nem ez az elsődleges oka a dohányzással összefüggésbe hozható rákos megbetegedéseknek, a krónikus tüdőbetegségnek vagy a legtöbb dohányzásnak tulajdonítható szív- és érrendszeri ártalomnak, mert ezeket döntően az égés során keletkező mérgező anyagok belégzése okozza.

Az Európai Bizottság asztalán lévő nyílt levél egyértelművé tette: az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban készült független bizonyítékok, áttekintések ismételten különbséget tesznek az alternatív termékek és a cigarettázás között. Ezzel együtt a fiatalok védelme alapvető fontosságú, bármely nikotintartalmú termék kiskorúak általi használatát meg kell akadályozni. Az olyan országok tapasztalatai, mint az USA, Új-Zéland vagy az Egyesült Királyság, azt mutatják, hogy a fiatalkori dohányzás tovább csökkent még ott is, ahol a füstmentes nikotintartalmú termékek szigorú szabályozás és ellenőrzés mellett elérhetők.

A szakpolitikai kihívás az, hogy megakadályozzák a fiatalok rászokását, miközben nem fosztják meg a felnőtt dohányosokat a cigarettánál alacsonyabb kockázatú alternatívákhoz való hozzáféréstől – jegyezte meg Szemelyácz János. Hozzátette: Európa „füstmentes generációt” kíván elérni, amelyet az Európai Bizottság 2040-re kevesebb mint 5 százalékos dohányhasználatként határozott meg. Ennek ellenére a cigarettázás továbbra is széles körben elterjedt az Európai Unióban.

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke úgy véli, ha Brüsszel most arra a fikcióra épít, hogy minden nikotintartalmú termék lényegében azonos, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a cigarettapiacot védi, ahelyett, hogy visszaszorítaná azt. Márpedig a szakember meggyőződése szerint Európa nem állíthatja, hogy „a tudományt követi” a rák elleni küzdelemben, ha figyelmen kívül hagyja a dohányzásellenes szabályozás egyik legalapvetőbb tudományos különbségét: a éghető és a füstmentes termékek közötti eltérést.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: HamZa NOUASRIA / Pexels)