A helyettes államtitkár köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének nemrég történt elfogadása biztosítja, hogy 2023–2027 között több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agrárium számára – írja az MTI. Ebben bővülő lehetőségekkel, markánsan megjelenik a termelői közösségek támogatása is.

Hozzátette, a minisztérium célkitűzése, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több földrajzi árujelzős termékre nyújtsanak be oltalom iránti kérelmet, éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel és élvezzék azok előnyeit. A tárca a Földrajzi árujelzők programja keretében aktív szakmai segítséget nyújt a termelői csoportosulásoknak termékleírásaik elkészítéséhez és kérelmeik benyújtásához.

A Földrajzi árujelzők program eredményeként idén már 81-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar agrártermékek száma, legutóbb a „Derecske alma” és a „Nagykörűi ropogós cseresznye” részesült uniós elismerésben. További 11 agrártermék, közöttük a „Szabolcsi alma”, a „Lajta sajt” és a „Borzag pálinka” oltalmi eljárása folyamatban van és annak lezárásáig átmeneti nemzeti oltalmat élveznek.

Az AM a Hagyományok–Ízek–Régiók (HÍR) program keretében 2010 óta pályázati rendszert működtet a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére. A pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. A védjegy bejegyzésének 20. jubileumi évében 13 pályázó 22 terméke nyerte el a védjegyhasználat jogát, velük együtt 211-re nőtt a HÍR védjegyes termékek száma.

A helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy – amint arról mi is beszámoltunk – az Országgyűlés december 7-én elfogadta az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot, amely megfelelő jogszabályi környezetet teremt a termelői közösségek számára, hogy a földrajzi árujelzők oltalmából fakadó előnyöket jobban ki tudják használni.