Hogyan került kapcsolatba a szivarozással?
1998-ban, a 18. születésnapomon szerettünk volna valami „nagy” dolgot csinálni, és akkor vettük meg az első szivart a barátaimmal. Nekem nagyon megtetszett, azóta is szivarozom. Az első néhány évben csak havi, majd heti szinten, aztán egyre sűrűbben. Emlékszem, volt az Index Fórumon egy szivaros topik, amit az elejétől a végéig elolvastam – kb. három-négy évnyi beszélgetést. A szivarozáson keresztül ismertem meg számos barátomat, egyikükkel létrehoztunk 2012 körül egy programot (Cigar Register), amely egy szivarregisztráló és -nyilvántartó alkalmazás volt. Sajnos akkor a mobilok még nem tudtak ilyesmit futtatni, szóval nem lett nagy siker. Ám ennek köszönhetően jutottam el szivarkiállításokra, tesztpanelbe válogattak be, sőt, még szivaros cikksorozatom is megjelent.

2022 áprilisában fejezte be a Tobacconist University szivarsommelier-képzését. Miért jelentkezett a képzésre? Hogyan zajlott a tanfolyam?
Régóta nézegettem ezeket a képzéseket, aztán úgy döntöttem, miért ne? Három nagyobb online képzés van, ebből választottam a Tobacconist University-ét, amelyet olyan márkákkal együttműködésben állítottak össze, mint a Drew Estate vagy a Padrón. Több területet lehetett választani: van, amelyik kifejezettem az eladókra fókuszál, de olyan is, amelyik csak a hobbi-szivarosokra. Az enyém a vendéglátóiparban tevékenykedőkre – bár semmi közöm a vendéglátáshoz, ez tetszett a legjobban.

Online képzés volt, sok írásos anyagot és sok-sok videót kellett megnéznünk. Mindenki a maga tempójában haladhat, akár többször megnézheti az anyagokat. A kurzus tartalmazta a dohány történetét, a dohánytermelő vidékeket, a szivarkészítés lépéseit, de a tárolásról és a bolti eladásról is volt szó – és persze szivaros alapfogalmakról, méretekről, színekről, eszközökről. A képzés végén lehet vizsgát tenni. Ötven kérdést tesznek fel, ötöt lehet hibázni. Nekem sikerült.

Mit csinál pontosan egy szivarsommelier? Milyen kvalitásokkal kell rendelkeznie?
A szivarsommelier is olyan, mint a „hagyományos”: a területe szakértője. Tudnia kell, hogyan készül a szivar, hogyan osztályozzák őket, melyek a különbségek az országok és a dohányfajták között, a méreteket, erősségeket – a szivar teljes életét. Mindezt azért, hogy az érdeklődő, a vásárló számára a legmegfelelőbb szivart tudja ajánlani. Képesnek kell lennie arra, hogy beszélgessen a szivarról, emögött pedig technikai és tárgyi tudás kell álljon – a szivar szeretetén felül. Izgalmas terület továbbá a különböző ételek és italok párosítása a szivarokkal, bár az nem az én világom.

Melyek a legfontosabb elsajátítandó készségek, amelyekre megtanította a képzés?
Talán az, hogy a szivar kiválasztásánál, ajánlásánál és fogyasztásánál mind az öt érzékszervet használni kell. Látjuk a szivar színét, látjuk a hibákat, tapintjuk a borítólevél egyenletességét, megfelelően fogjuk a szivart. Az illat a gyújtás előtt, közben és után is egyértelműen fontos, hát még az ízlelés. A hallás volt az, amit nehéz volt elhelyezni a rendszerben, de fogjuk rá, hogy halljuk is, ha száraz a szivar, vagy éppen kiegészíti a szivarozást egy beszélgetés, esetleg háttérzene.

Mi volt a leghasznosabb tudás, amellyel a képzésen gazdagodott?
Sok újat nem adott a képzés, inkább rendszerbe helyezte az eddigi tudásom. De az új információ volt, hogy a dohány csak nemesített formában létezik, az eredeti változat már sehol nem nő a természetben. További fontos üzenet, hogy nem mondhatjuk, hogy egy szivar jobb, mint a másik, vagy azt, hogy kizárólag ezzel az itallal, esetleg ilyen ruhában szabad fogyasztani. A szivar rólunk szól és a saját preferenciáink szerint érdemes fogyasztani és élvezni.

A Tobacconist University okleveles szivarsommelier képesítésével el lehetne helyezkedni valahol? Tervezi-e, hogy a Master Sommelier képzést is elvégzi?
Amerikában nagyon sok szivarbolt és eladó rendelkezik ezzel a minősítéssel – ez egy PR-eszköz, bizalmat kelt, szakértői státuszt ad az eladónak és ezáltal az üzletnek. Jobban bízunk benne, szívesebben vásárolunk az adott boltban. Ha az USA-ban szeretnék szivarbolti eladóként elhelyezkedni, lehetséges, hogy segítene a képesítés megléte, de a tapasztalatomban jobban bíznék. A Master Sommelier képzésnek csak személyes formában van értelme, ezért az most nincs a terveim között.

A Tobacconist University szivarsommelier képzésének oklevele

Érdemes lenne-e ilyen képzést indítani idehaza, vagy az angol nyelvű képzésre a szivaros közönséget kiszolgálni szándékozó magyar dohányboltosoknak jelentkezni?
Szerintem azok a boltok, ahol nagyobb szivarválaszték van, ott érdemes az eladónak elvégezni valamilyen képzést, hogy jobban ismerje a szivarokat, és tudjon ajánlani, ezáltal visszatérő vevőket szerezni. Többszörösére nőhet az eladott mennyiség, ha elégedett, visszatérő vásárlók vannak.

Talán nem kell olyan részletes tananyag, mint az általam elvégzett képzésen, de az alapokat mindenképpen érdemes lenne tudni: a tárolástól kezdve a szivar mérete és színe szerinti besorolásokon át az erősségek és fajták ismeretéig.

Melyik a kedvenc szivarja, amely Magyarországon is elérhető?
Túl sok van, amit fel kellene sorolni. Mindennapi szivarrá most a Plasencia 1898 lépett elő, ár–érték arányban verhetetlen. A nem kubai prémium vonalon a Liga Privadák bármikor jöhetnek, továbbá az Oliva Serie V Melanio vagy a Perez Carrillo Pledge. A Fuenték szintén a csúcskategóriába esnek nálam, nem lehet mellényúlni velük. Kubai vonalon a Montecristo Edmundo, a Hoyo De Monterrey Epicure No. 2, és a John* Fitzgerald Kennedy volt amerikai elnök kedvenc márkája, az H. Upmann, főleg a half corona méret. Szivarkában pedig a Toscano Classico az örök szerelem.

* A cikk korábbi változatában az amerikai elnök keresztneve rosszul szerepelt, a hibáért elnézést kérünk.

A cikk a Tobacco 2022/09-es számában jelent meg.