Mit gondol a nikotintasakokról általában? Jó ártalomcsökkentő eszköz-e az e-cigarettához és a hevített dohánytermékekhez képest? Vannak-e a nikotintasakoknak „hátrányai” (pl. túl magas nikotinkoncentráció egyes termékekben)?

A nikotintasakok jelentik a jelenleg rendelkezésre álló legjobb ártalomcsökkentő terméket a minimális (ha van egyáltalán) kockázat szempontjából. Kizárólag gyógyszerészeti minőségű nikotinból készülnek, inert rostokba impregnálva, és használatuk nem jár hevítéssel. Így várhatóan biztonságosabbak, mint a snüssz – ez egy olyan dohánnyal töltött tasak, amelynek biztonsági profilja bizonyított (nem emelkedett a szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák kockázata a nem dohányzáshoz és a nikotintartalmú termékek használatának mellőzéséhez képest).

Ahogy a nikotintasakokat megtervezték, az tökéletes ártalomcsökkentő termékké teszi ezeket. Az egyetlen hátrány, amit én látok, hogy nem biztos, hogy minden dohányos igényeit kielégítő termék, mivel a dohányzás másfajta viselkedést és inhalációs szokást jelent, olyan jellemzőket, amelyek a tasakok esetében nincsenek meg.

A tasakok nikotintartalmának kérdése könnyen kezelhető szabályozással. Nem szabad azonban abba a csapdába esnünk, hogy nagyon alacsony nikotinszintre vonatkozó szabályozást adjunk ki, mert ez csak kevésbé vonzóvá, sőt, a dohányosok számára „használhatatlanná” teszi a termékeket. A dohányosoknak szükségük van nikotinra, egyeseknek többre, mint másoknak, és a nikotinos tasakoknak elegendő nikotint kell tartalmazniuk ahhoz, hogy minden dohányos igényeit kielégítsék.

Mit gondol általában az ártalomcsökkentő eszközökre vonatkozó szigorú adópolitikáról?

Az ártalomcsökkentő termékek egész szabályozási környezetét meglehetősen bizarrnak találom. Úgy tűnik, hogy a szabályozók az ártalomcsökkentést inkább problémának, mintsem a dohányzással kapcsolatos helyzet megoldásának tekintik. Sőt, egyes esetekben úgy tűnik, mintha az ártalomcsökkentő termékeket károsabbnak tartanák, mint a dohányzást, aminek józan ésszel és tudományos szempontból semmi értelme.

Az ártalomcsökkentő nikotintartalmú termékek jelentős pozitív közegészségügyi kilátásokkal rendelkeznek. Ezért nemcsak hogy nem szabad megadóztatni ezeket, hanem úgy kell kezelni e termékeket, mint a dohányzás problémájának bármely más megoldását: a dohányosok számára ösztönzőket kell teremteni, hogy áttérjenek az ártalomcsökkentő termékek használatára. Ez azt jelenti, hogy nem kell adózni, alacsonyabb áfát kell fizetni, és növelni kell a termékek elérhetőségét és változatosságát.

Mindezek egyértelmű üzenetet közvetítenének a dohányosok felé, hogy ezek a termékek kevésbé károsak a dohányosok számára, és arra ösztönzik őket, hogy megpróbáljanak átállni.

A nikotintasakok egyre népszerűbbek Európában. Milyen hatással lehet egy adóemelés a gyártásra, a bűnözésre és az ártalomcsökkentésre?

A nikotintasakok a dohányzást helyettesítik. Ezért bármilyen korlátozás – akár büntetőadók formájában, akár a hozzáférhetőség és a variabilitás csökkenésével – azt jelenti, hogy kevesebb dohányosnak van esélye leszokni a dohányzásról. Az Egyesült Államokban az e-cigarettákkal kapcsolatban készültek tanulmányok, amelyek azt találták, hogy a korlátozások a dohányzók arányának növekedéséhez vezetnek. S ez tökéletesen érthető. Sajnos ugyanez várható a nikotintasakok esetében is. A korlátozások vagy a szigorúbb adóztatás elkerülhetetlenül a feketepiac kialakulásához vezet, az ilyen illegális tevékenységgel járó összes problémával együtt, mint például a minőségi szabványok hiánya, a termék ismeretlen eredete, ismeretlen vagy pontatlan nikotintartalom, valamint a lakosság nem szándékolt alcsoportjainak, például a fiataloknak és a nemdohányzóknak szóló ellenőrizetlen marketing és promóció.

Mit kellene tennie az Európai Bizottságnak a nikotintartalmú termékek adójának emelése helyett, hogy minél több emberen segítsen anélkül, hogy újabb generációkat tennénk ki ezeknek a termékeknek?

Az ártalomcsökkentő nikotintartalmú termékek esetében a dolgok meglehetősen egyszerűek. Nem kell újra feltalálnunk a kereket. Az ártalomcsökkentés olyan elv, amelyet mindennap használunk az életünkben, kezdve a bukósisak és a biztonsági öv használatától, a jobbra és balra nézéstől az utcán való átkelés előtt, sőt, még maga az orvostudomány is ártalomcsökkentő tudomány.

Az ártalomcsökkentés úgy működik, hogy megfelelő oktatást és kommunikációt biztosítunk a társadalom számára, ösztönzőket és motivációt nyújtunk az embereknek, hogy kövessék az ártalomcsökkentő megközelítést, és megkönnyítjük az ártalomcsökkentő termékekhez való hozzáférést. Ezeket a lépéseket követve kiegyensúlyozott és bizonyítékokon alapuló politikákat és szabályozásokat hozhatunk létre, amelyek maximalizálják a lehetséges közegészségügyi előnyöket, és minimalizálják a nem szándékolt károkat.

Az árösztönzők, az ártalomcsökkentő termékek elérhetősége, változékonysága és hozzáférhetősége kulcsfontosságú pontja minden olyan szabályozási kísérletnek, amely a dohányzás elleni küzdelemre irányul. Ne felejtsük el, hogy a dohányzás az ellenség, nem pedig az ártalomcsökkentés. Úgy gondolom, végre itt az ideje, hogy tanulmányozzuk és felhasználjuk Európa egyetlen füstmentes országa, Svédország példáját. Soha nem vált volna füstmentes országgá a dohányzás ártalomcsökkentésének segítsége nélkül. Használjuk ezt a sikertörténetet mindenhol Európában.

Nyitókép: Konstantinos E. Farsalinos (Forrás: The Global Tobacco and Nicotine Forum [GTNF])