Az egyetemisták közel fele drogozott már, és többet is isznak, mint a 18–34 éves korosztály átlaga, ugyanakkor a cigaretta kevésbé népszerű köreikben – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem által készített reprezentatív felmérésből.

A kutatást Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára vezette, célja pedig az volt, hogy feltérképezzék a fiatalok rizikómagatartását. Ennek érdekében a HUN-REN Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport 1385 egyetemi hallgatót kérdezett meg 2022-ben, fele-fele arányban lányokat és fiúkat, fővárosiakat és vidékieket.

Dohányzási szokások

A kutatás eredményei alapján a dohányzás kevésbé népszerű a megkérdezettek körében az átlagnépességhez képest. A résztvevők 43,6 százaléka állította, hogy fogyasztott dohányterméket a kérdést megelőző héten, és csupán 17,9 százalékuk füstöl rendszeresen. Ehhez képest 2019-ben a KSH adatai szerint Magyarországon az átlagosan napi dohányzók aránya 24,5 százalék volt.

Érdekesség, hogy az egyetemisták körében továbbra is a hagyományos cigaretta a legnépszerűbb, míg az e-cigarettát és a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik közülük. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a JTI megrendelésére készült friss felmérés eredményei szerint a hevített dohánytermékek elsősorban a fiatalabb és magasabb iskolázottságú fogyasztók körében elterjedtek. E kutatás eredményeiről szintén olvashatnak ezen lapszámunkban.

Na és az alkohol?

A kutatás megállapította, hogy az egyetemisták átlagosan kétszer annyi alkoholt fogyasztanak, mint egy átlagos fiatal. A hallgatók egyharmada ezenfelül heti rendszerességgel fogyaszt valamilyen italt, kifejezetten a fiúk. A megkérdezettek 94 százaléka állította, hogy fogyasztott alkoholt a megelőző évben, 27 százalékuk pedig havonta, nagy mennyiséget.

A tanulmány összefoglalója szerint a hallgatók körében a legnépszerűbb ital a sör és a bor, míg a tömény nem dominál. Ezzel ellentétben a kutatáshoz mellékelt ábra azt mutatja, hogy főleg a fiúk körében, illetve a két nem átlagában is előkelőbb helyen szerepel a tömény, mint a bor: előbbi kapcsán azt mérték, hogy a hallgatók 12,5 százaléka fogyasztja, míg utóbbit csupán 11,2 százalékuk. A sör 23,5 százalékot ért el, míg a negyedik kategória, a cider/alcopop az utolsó, 4,2 százalékkal. Ez utóbbi italkategória elsősorban a lányok között népszerű.

„Egyik fontos célunk a magyarországi alkoholhelyzet feltárása, hiszen erről gyakran bizonytalanok az adatok. A fiatalok a legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból, de sajnálatosan ritka az ilyen kutatás, ezért is hiánypótlóak a mostani eredmények”

– hangsúlyozta Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára, a HUN-REN Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport vezetője.

Mi a helyzet a drogokkal?

A kutatás által lefestett kép ezen a téren sem túl rózsás, ugyanis az adatok szerint az egyetemisták csaknem fele, 45,3 százaléka válaszolta azt, hogy kipróbált már valamilyen drogot.

Ezek körül a leggyakoribb a kannabisz (36,3 százalék), ezt követi az orvosi recept nélkül bevett altató vagy nyugtató (14,3 százalék), majd harmadik helyen az ecstasy áll (8,2 százalék). Aggasztó adat továbbá, hogy a kannabiszfogyasztás több mint 3,5-szer elterjedtebb az egyetemisták körében a 18–34 éves korosztály egészéhez képest.

Viszonylag elterjedtek még azamfetaminok (6,6 százalék), az orvosi javaslatra beszedett altató, nyugtató (6,1 százalék), a gyógyszerre ivott alkohol (5 százalék), a varázsgomba (4,8 százalék), a kokain (4,4 százalék), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3 százalék), a szintetikus kannabinoid (4,1 százalék) és az LSD (3,4 százalék), míg a sort a heroin zárja 0,2 százalékkal.

A kutatás azt is kimutatta, hogy gyakrabban fordul elő a kábítószer-használat azon egyetemisták között, akik a tanulás mellett dolgoznak is.

Az internet előtt töltött idő is aggasztó

A Corvinus kutatócsoportjának egy másik munkatársa, Kutrovátz Kitti, arra volt kíváncsi, hogy az egyetemisták hogyan töltik a szabadidejüket. Az eredmények alapján a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a hallgatók körében a barátokkal való találkozás, ezután jön a „csak úgy elvagyok otthon vagy máshol”, majd a hagyományos tévénézés, míg a sportolás csak egyharmadukra jellemző. A lányok körében gyakoribb a cél nélküli időtöltés, míg a fiúk sűrűbben sportolnak. A budapestiek közül szintén többen sportolnak rendszeresen, mint vidéken.

A hosszabb és gyakoribb online jelenlét főként a vidéki lakosokra, a munkaerőpiaci szempontból inaktív személyekre és a párkapcsolat nélküliekre jellemzőbb. Az egyetemisták leginkább a közösségi médiát, a zenehallgatást, valamint videó- és filmnézést részesítik előnyben az online térben. A megkérdezettek átlagosan napi 6,6 órát töltenek a képernyő előtt. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra inkább a chatelés és a közösségi oldalak használata jellemző. Az egyetemisták mintegy negyede problémás internethasználatot mutat a kutatók szerint, ugyanakkor csak 6 százalékuk használja aggályos módon a közösségi médiát.

„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolatuk van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt”

– tette hozzá Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Ahmed Zayan / Unsplash)