hero
Tobacco

Rovat:

Olvasmány
Becsült olvasási idő: 2 perc
„A dohányzás betiltásával próbálkozni hiba”
Harold Varmus amerikai Nobel-díjas kutató szerint a tüdőrák elleni küzdelem kulcsa nem a dohányzás részleges vagy teljes betiltása.

A tüdőrák elleni küzdelem kulcsa az újszerű immunterápiák és diagnosztikai technikák kifejlesztése, nem pedig a dohányzás teljes betiltása, amelyet lehetetlen betartatni – véli Harold E. Varmus amerikai Nobel-díjas kutató.

Varmus (Michael Bishop amerikai immunológussal együtt) 1989-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat azon génmutációk felfedezéséért, amelyek egy normális sejt tumorsejtté történő átalakulásához vezethetnek, és rákot eredményezhetnek – írja az indiai Business Standard üzleti lap. A tüdőrákról, amely a rák okozta halálozás vezető oka világszerte és Indiában is, Varmus hosszasan beszélt:

A dohányzás részleges vagy teljes betiltásával próbálkozni hiba, mert tudjuk, hogy ezt nem lehet kikényszeríteni. Az ilyesmi a bűnözés különböző formáihoz vezet, és nem működik. Nem hiszem, hogy a tilalmak nagyon jól működnek. Úgy gondolom, hogy nemcsak Indiában, hanem minden országban igaz ez, beleértve az Egyesült Államokat is, ahol még mindig a lakosság 18 százaléka dohányzik, az emberek nikotinos e-cigarettákat használnak cigaretta helyett. Ezek mind a rák kockázati tényezői”

– mondta a tudós a Press Trust of Indianak a haryanai Sonepatban található Ashoka Egyetemen adott interjújában.

Harold E. Varmus 2009-ben (Fotó: National Cancer Institute / Wikimedia Commons)

Az indiai parlament egészségügyi és családjóléti állandó bizottsága a közelmúltban azt javasolta a kormánynak, hogy tiltsa be a cigaretta szálankénti árusítását. Ám a 83 éves professzor szerint az újszerű terápiákra és diagnosztikai technikákra kellene helyezni a hangsúlyt, nem pedig a teljes betiltásra.

Varmus szerint általában véve az az elv, hogy a dohányt olyan embereknek kell eladni, akik képesek észszerű döntéseket hozni, jó dolog.

A dohányzás korhatárának emelése jó dolog, de valójában azt akarjuk elérni, hogy az emberek azt mondják: »Nem fogok dohányozni, mert árt az egészségemnek«”

– magyarázta. Véleménye szerint bizonyos életmódbeli és viselkedésbeli változások segíthetnek abban, hogy csökkenjen a rákos megbetegedések száma Indiában.

Megjegyezve, hogy 20 évvel ezelőtt korlátozott terápiák álltak rendelkezésre a tüdőrák kezelésére, Varmus azt mondta, hogy „optimista” a rákkutatás terén bekövetkező fejleményekkel kapcsolatban. Mint fogalmazott, fejlődik a diagnosztika, amellyel korai szakaszban kiszűrhető a tüdőrák, emellett a modern genetikát is fel tudják használni abban, hogy felismerjék, ha valaki hajlamosabb az ilyen betegségekre. Varmus, aki korábban az amerikai Nemzeti Rákintézet igazgatója volt, hangsúlyozta az új – az immunrendszer változásain alapuló – immunterápiák szerepét is a tüdőrák kutatásában.

Harold Varmus az Indiai Tudományos Akadémia meghívására tartózkodik Indiában, hogy előadás-sorozatot tartson (ez eredetileg 2020-ban zajlott volna, de a világjárvány miatt el kellett halasztani). A következő két hétben Pune, Odisha és Bangalore városába utazik, hogy előadásokat tartson a tudomány természetéről és arról, hogy milyen munkákat végzett pályafutása során.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Lex Guerra / Unsplash)