November 23-án hatodik alkalommal rendezte meg évzáró eseményét a Magyar Sörgyártók Szövetsége, az Adventi Sörest keretében pedig amellett, hogy az ágazat legfontosabb kérdéseibe is bepillantást nyerhettünk, számos sörkülönlegességet kóstolhattunk meg.
„Az egész világon az egy négyzetméterre eső legnagyobb sörtudás itt van ma este”
– mondta beszédében Kántor Sándor, a szövetség igazgatója. Kiemelte, 2023 is rendkívül nehéz év volt, a legnagyobb gyártók forgalma is 12 százalékkal csökkent. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a prémiumkategóriás termékek népszerűsége továbbra is töretlen. Az igazgató ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy megtérülni látszanak a főzdék technológiai fejlesztései.

Európa-szerte csökken a sörfogyasztás, de van remény
Az idei sörest különlegessége volt, hogy a sajtó képviselőin és a partnereken felül a gyártásban és az irányításban részt vevő kollégákat is meghívták. Ezenfelül Kántor olyan neves vendégeket is üdvözölhetett, mint az Energiaügyi Minisztérium, illetve az Agrárminisztérium helyettes államtitkárai, Nadhine França brazil sörsommelier, illetve John Brauer, az Európai Sörkongresszus igazgatója. Így hát nem érdemtelenül hangzott el az igazgató úr szájából a fentebb idézet mondat, miszerint aznap este ott, a Birdie Lounge & Terrace emeletén volt az egy négyzetméterre eső legnagyobb sörtudás az egész világon.
John Brauer a mikrofonhoz lépve a nyugat-európai tendenciákról ejtett néhány szót. Elmondta, ezen a területen is öregedő célcsoportról lehet beszámolni, melynek révén az alkoholos italok fogyasztása is átalakul. Az idősebbek egyre inkább a bor felé mozdulnak, így Európa-szerte csökken a sörfogyasztás. Ugyanakkor kiemelte, hogy a prémiumsörök terjedésével a tendencia kezd megfordulni, így a főzdéknek érdemes több energiát fektetni ebbe a termékkategóriába. Brauer beszédében arról is beszélt, hogy mitől lesz egy termék prémium, amit ő a versenyben határozott meg. A cél, hogy a termék ár-érték aránya és minősége szempontjából jobb legyen a konkurencia söreinél, amit viszont csak kísérletezéssel és a kutatás-fejlesztésbe való befektetéssel lehet elérni John Brauer szerint.
A megnyitó után egy svédasztalos vacsorán vehettünk részt, melyet a Fenyves Quartet zenekar kísért. Természetesen az est elmaradhatatlan része volt a sör is: többféle különlegességet is megkóstolhattunk, legyen szó lagerről, IPA-ról vagy búzasörről.

Utazás a sörök világában
Mivel még viszonylag kezdő sörfogyasztó vagyok, a gyümölcsösebb ízeket kedvelem, s a keserűbb, malátás ízű sörökkel még barátkozom, s a sörtípusok különbségeivel sem voltam teljes mértékig tisztában. Éppen ezért az est fénypontja volt számomra, amikor Kántor Sándor bemutatkozásunkat követően az ízlésemről érdeklődött, majd egy „utazásra” invitált. Ennek célja az volt, hogy megismerjem a sörök közötti különbségeket, és felfedezzem, melyik ízvilág passzol leginkább az ízlésemhez.
Elsőként egy olyan sört kóstoltam, mely egy különleges eljárással vegyítette a hagyományos, malátás sört a búzasör ízvilágával – egyszerre volt savanykás és kesernyés. Ezután egy osztrák lager következett, mely sokkal közelebb állt a klasszikus sörízhez, ami kevésbé nyerte el a tetszésemet. Itt már kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy hová fog kifutni ez a kis túra, ezután ugyanis egy búzasör következett. Korábban sosem kóstoltam még búzasört, de az este folyamán ízlelt italok közül valóban ennek az ízvilága fogott meg leginkább. Erre pedig Kántor Sándor segítsége nélkül valószínűleg sosem jöttem volna rá. Ha pedig mindez nem lenne elég, az egyes „állomásoknál” rögtönzött előadást is hallhattam arról, mi a különbség alsó és felső erjesztésű sörök között, mit jelent a lager, és hogy milyen sört szeretnek a németek (egyébként szerinte a búzasört). Ezt az élményt ezúton is nagyon köszönöm!
A cikk a Tobacco 2024/01-es számában jelent meg.

